Orbán: A magyar recept szerint két százalék lesz

Idén egy, jövőre két százalék körüli gazdasági növekedéssel számol Orbán Viktor miniszterelnök a „magyar recept” alkalmazásával.

A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) – amelynek egyik alelnöke – pénteki budapesti ülésének szünetében kifejtette: Európában ma mindenhol az a probléma fogalmazódik meg, amely szerint be kellene indítani a növekedést, ám önmagában az üzleti élet erre nem képes, ezért szükség lenne a kormányzatok növekedésbarát politikájára, ugyanakkor a magas adósságok miatt nincs pénzügyi forrás a központi büdzsékben bővülést generálni.

Erre a dilemmára az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak – így Magyarországnak is – pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával” gazdaságpolitikával kell válaszolniuk.

A magyar recept más, mint a többieké – mondta Orbán, aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását. Ha Magyarország ezeket a „rejtett tartalékokat” jól használja ki, egy forráshiányos költségvetés mellett is képes lehet gazdasági növekedés elérésére – közölte a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy idén – „a jó remények szerint” – egy százalék körüli lehet a gazdasági növekedés, jövőre pedig ennek a duplája, és „a jövőben is további növekedési tendenciák vannak a láthatáron”.

Szavai szerint Magyarország egy olyan kísérletet hajt végre, amellyel a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján próbált választ találni. „Erről természetesen nagy viták vannak Magyarországon is – itt jól álljuk a sarat –, és persze a keresztényellenes európai erők állandó kereszttüzében is állunk e miatt a kísérletünk miatt” – fogalmazott Orbán.

A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) – ma is használt korábbi nevén Kereszténydemokrata Internacionálé – budapesti ülésén szó volt például az arab országokban zajló változásokról, a terrorizmusról, az október 3-ai lampedusai hajószerencsétlenséggel összefüggésben pedig – amelyben több mint 300 afrikai menekült veszítette életét – az illegális bevándorlásról és az embercsempészetről – ismertette.

Pier Ferdinando Casini, a CDI elnöke a tájékoztatón azt mondta, az internacionálé budapesti ülése a bizalom jelének kifejezése Magyarországnak, ahol „a kormány jó munkába kezdett”. Európa helyzetéről szólva felhívta a figyelmet a recesszióból fakadó munkahelymegszűnésekre és életszínvonal-csökkenésre, különösen siralmasnak nevezve a fiatalok munkanélküliségi adatait. „Azt szeretnénk, hogy Európa (...) más nyelvet beszéljen: ne csak szigorról beszéljen, hanem fejlődésről és növekedésről is” – hangsúlyozta az olasz politikus.

A magyar fővárosban tartott tanácskozás témáiról szólva kifejtette: jóváhagytak egy határozatot a lampedusai hajószerencsétlenséggel kapcsolatban, továbbá nemzetközi vizsgálatot sürgettek a kubai ellenzék kiemelkedő alakja, Oswaldo Payá tavalyi halálos balesete ügyében. (Kubai emigráns körökben az terjedt el, hogy az autóbalesetet szándékosan okozták a hatóságok.) Megvitatták emellett Irán és Szíria helyzetét, valamint az arab tavasz eseményeit, amelyek esetében „a reményeket az aggodalom váltotta fel” – mondta.

A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A Fideszt 2001-ben vették fel tagjai közé, Orbán azóta a szervezet alelnöke.