Orbán: Ki kell szabadulni ebből a szorításból

A munka és az imádság együttes megtagadását nevezte meg Európa meggyengülésének okaként a miniszterelnök.

Erre a dilemmára az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak – így Magyarországnak is – pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával” gazdaságpolitikával kell válaszolniuk.

A magyar recept más, mint a többieké – mondta Orbán, aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását.

Orbán kifejtette: ma Európában tartani kell a személytelenség elhatalmasodásától is, amivel szemben meg kell védeni a civilizációt. Szavai szerint az intézmények olyanok, mint a számítógépek, csak azt tudják végrehajtani, amire beprogramozták őket. Amikor jól mennek a dolgok, ez kiválóan működik, de amikor rosszra fordul, vagyis válság idején „nem a számítógépekre hasonlító intézményektől, hanem a programozó matematikusoktól kell várni a megoldást” – fogalmazott, ezzel a hasonlattal példázva azt, hogy Európa most éppen attól szenved, hogy nincsenek vezetői az intézmények – mint egyfajta számítógépek – újraprogramozására.

Márpedig erős személyi vezetés, valamint új gondolatok, bátor döntések és elkötelezettség nélkül „nem leszünk úrrá a válságon” – tette egyértelművé a kormányfő, hangsúlyozva, hogy ezért is nagyon fontos a soron következő európai parlamenti (EP) választás, amikor is „nem színtelen, fakó frakciókat kell beültetnünk az EP-be, hanem erős, vezető személyiségeket kell megválasztanunk, akik képesek lesznek arra, hogy újraprogramozzák az intézményeket”. Összegzése szerint ki kell szabadítani Európát „a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorításából”, amihez erős vezetők kellenek.

Pier Ferdinando Casini, a CDI olasz elnöke a tanácskozáson arról beszélt, rendben van, hogy kritika éri Európát például bürokráciája, sok tisztviselője miatt, de „az nem igazságos, ha úgy tekintünk Európára, mintha nélküle is meglennénk”. Hozzátette, nagyon sok országnak – különösen ott, ahol törékeny a gazdasági élet – sokkal súlyosabbak lennének a nehézségei, ha nem létezne az EU.

Franco Frattini volt olasz külügyminiszter azt mondta, Európának új jövőképre van szüksége, mert a kontinens továbbra is válságban van. A politikus ennek jegyében teljes körű bankuniót szorgalmazott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ma még inkább szükség van egy egységes európai hangra: egységes kül- és biztonságpolitikára. Szavai szerint az európaiak sokszor – hibásan – elfeledkeznek arról, hogy az elmúlt időszakban az unió adta a jólétet, a lehetőségeket. Erősebb Európára, erősebb unióra van szükség, ellenkező esetben az Egyesült Államok is inkább Ázsia, a transzpacifikus rendszer felé fordul – összegezte álláspontját Franco Frattini.

A konferencián felszólaló Mario Mauro olasz védelmi miniszter arra mutatott rá, hogy Európa ma nem tud megfelelő válaszokat adni polgárainak, ám nem is lehet csodálkozni, hogy a polgárok szkeptikusak, ha a politikusok szintén azok. Egy ilyen helyzetre egy erős, öntudatos Európa lehet a válasz – mondta a tárcavezető, aki szintén kiemelte az európai külpolitika egységességének fontosságát.

Michael Gahler német néppárti EP-képviselő az európai védelmi kiadások csökkenésére figyelmeztetett felszólalásában. A rendezvényen a hallgatóság soraiban foglalt helyet mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői.

A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A Fideszt 2001-ben vették fel tagjai közé, Orbán Viktor azóta a szervezet alelnöke.