Orbán: Ki kell szabadulni ebből a szorításból

A munka és az imádság együttes megtagadását nevezte meg Európa meggyengülésének okaként a miniszterelnök.

Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és a munkáról lebeszélő, a válságba vezető, rossz úton akar továbbmenni, mert az a szakadékba visz – mondta az Úton egy erősebb Európa felé című konferencián a kormányfő, aki egyben a CDI egyik alelnöke.

Szerinte a kontinensen ehelyett ma az számít haladónak, aki megfordul és megkeresi az elhagyott jó utat, amely az alapvető keresztény értékekre, az emberi méltóságra, szabadságra, kötelességre épít, ahol az érdem a munkából táplálkozik, és ahol becsben tartják a természetes emberi közösségeket, a családot és a nemzetet. Ez vezet az erős Európához – jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy Magyarországon az új alkotmány éppen ezt, az elhagyott, jó európai utat keresi.

Példaként megemlítette, hogy Kína, India és Brazília is egyebek mellett azért emelkedik olyan gyorsan, mert saját kulturális hagyományaira és saját polgárai munkájára épít. Megjegyezte egyébként, hogy az Európai Unióban „ma vadászat folyik azok ellen az elsősorban közép-európai politikusok ellen, akik a keresztény Európa értékeiről mernek beszélni”. Ezzel kapcsolatban „szimpla, közönséges történelemhamisításnak” nevezte, hogy az unió alkotmányából kihagyták az utalást a keresztény hagyományokra.

A miniszterelnök ismét feltette a kérdést – ami szerinte a közeljövő legnehezebb vitája lesz –, hogy vajon az EU képes-e arra, hogy egyszerre mélyítse a gazdasági együttműködést az eurózónán belül, és hogy teret hagyjon az euróövezeten kívüli országoknak saját gazdaságpolitikájuk alkalmazására. Meggyőződése ugyanis, hogy a közös pénzt használó államoknak – az euró fenntarthatóságáért – létre kell hozniuk a bankuniót, a közös eurózónás költségvetést és adórendszert, valamint a közös szociális elosztási szabályokat. Az euróövezeten kívüli országoknak pedig saját gazdaságpolitikát kell folytatniuk – mondta.

A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) – amelynek egyik alelnöke – ülésének szünetében kifejtette: Európában ma mindenhol az a probléma fogalmazódik meg, amely szerint be kellene indítani a növekedést, ám önmagában az üzleti élet erre nem képes, ezért szükség lenne a kormányzatok növekedésbarát politikájára, ugyanakkor a magas adósságok miatt nincs pénzügyi forrás a központi büdzsékben bővülést generálni.

Erre a dilemmára az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak – így Magyarországnak is – pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával” gazdaságpolitikával kell válaszolniuk.

A magyar recept más, mint a többieké – mondta Orbán, aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását.

Orbán kifejtette: ma Európában tartani kell a személytelenség elhatalmasodásától is, amivel szemben meg kell védeni a civilizációt. Szavai szerint az intézmények olyanok, mint a számítógépek, csak azt tudják végrehajtani, amire beprogramozták őket. Amikor jól mennek a dolgok, ez kiválóan működik, de amikor rosszra fordul, vagyis válság idején „nem a számítógépekre hasonlító intézményektől, hanem a programozó matematikusoktól kell várni a megoldást” – fogalmazott, ezzel a hasonlattal példázva azt, hogy Európa most éppen attól szenved, hogy nincsenek vezetői az intézmények – mint egyfajta számítógépek – újraprogramozására.

Márpedig erős személyi vezetés, valamint új gondolatok, bátor döntések és elkötelezettség nélkül „nem leszünk úrrá a válságon” – tette egyértelművé a kormányfő, hangsúlyozva, hogy ezért is nagyon fontos a soron következő európai parlamenti (EP) választás, amikor is „nem színtelen, fakó frakciókat kell beültetnünk az EP-be, hanem erős, vezető személyiségeket kell megválasztanunk, akik képesek lesznek arra, hogy újraprogramozzák az intézményeket”. Összegzése szerint ki kell szabadítani Európát „a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorításából”, amihez erős vezetők kellenek.

Pier Ferdinando Casini, a CDI olasz elnöke a tanácskozáson arról beszélt, rendben van, hogy kritika éri Európát például bürokráciája, sok tisztviselője miatt, de „az nem igazságos, ha úgy tekintünk Európára, mintha nélküle is meglennénk”. Hozzátette, nagyon sok országnak – különösen ott, ahol törékeny a gazdasági élet – sokkal súlyosabbak lennének a nehézségei, ha nem létezne az EU.

Franco Frattini volt olasz külügyminiszter azt mondta, Európának új jövőképre van szüksége, mert a kontinens továbbra is válságban van. A politikus ennek jegyében teljes körű bankuniót szorgalmazott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ma még inkább szükség van egy egységes európai hangra: egységes kül- és biztonságpolitikára. Szavai szerint az európaiak sokszor – hibásan – elfeledkeznek arról, hogy az elmúlt időszakban az unió adta a jólétet, a lehetőségeket. Erősebb Európára, erősebb unióra van szükség, ellenkező esetben az Egyesült Államok is inkább Ázsia, a transzpacifikus rendszer felé fordul – összegezte álláspontját Franco Frattini.

A konferencián felszólaló Mario Mauro olasz védelmi miniszter arra mutatott rá, hogy Európa ma nem tud megfelelő válaszokat adni polgárainak, ám nem is lehet csodálkozni, hogy a polgárok szkeptikusak, ha a politikusok szintén azok. Egy ilyen helyzetre egy erős, öntudatos Európa lehet a válasz – mondta a tárcavezető, aki szintén kiemelte az európai külpolitika egységességének fontosságát.

Michael Gahler német néppárti EP-képviselő az európai védelmi kiadások csökkenésére figyelmeztetett felszólalásában. A rendezvényen a hallgatóság soraiban foglalt helyet mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői.

A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A Fideszt 2001-ben vették fel tagjai közé, Orbán Viktor azóta a szervezet alelnöke.