A tárcavezető leszögezte: van lehetőség arra, hogy mindenki megfelelő ellátásban részesüljön, és senki ne fagyhasson meg. Jelezte, az előző év leghidegebb hetében az országban összesen mintegy tízezer embert kellett elhelyezni, ugyanakkor a hajléktalanok nem igazodnak a szálláshelyekhez. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért feladatul kapta, hogy mérje fel a további lehetőségeket, és ennek eredményeként megállapítható, hogy szükség esetén további 10-11 ezer hajléktalannak tudnak szállást adni.
Pintér Sándor szavai szerint a civil szervezeteknek nem érdemes „számháborúba kezdeniük” arról, hogy 10 000 vagy 11 300 hajléktalan van-e az országban, mert annyi hely lesz, amennyi az igény. Megjegyezte ugyanakkor, hogy télen sem fognak egyetlen aluljárót sem kijelölni a hajléktalanoknak. Hozzátette: rövidesen akciócsoport alakul, amelyben szociális munkások, rendőrök és mentők közösen dolgoznak az érintettek elhelyezésén. Kitért arra is, hogy a hajléktalanokat is be lehet vonni a közfoglalkoztatás rendszerébe – erre a három új fővárosi szálló építésekor volt is már példa –, viszont vannak olyanok, akik ebben nem akarnak vagy nem tudnak részt venni.
A belügyminiszter beszámolt arról, hogy télen némiképp megváltozik a közfoglalkoztatás: mintegy 100 ezren iskolapadba ülnek, befejezik megszakított tanulmányaikat vagy mezőgazdasági oktatásban vesznek részt. További 104 ezren a megszokott keretek között folytatják a munkát, erdőgazdaságoknál, a vízügyi igazgatóságoknál dolgoznak, a MÁV-nál és határ menti területeken végeznek karbantartást. A közfoglalkoztatásban – ami tízezer emberrel kezdte meg működését – idén októberben egyidejűleg már 127 ezren dolgoztak, az egész évet tekintve pedig számuk eléri a 300 ezret. A tárca célja, hogy jövőre folyamatosan 200 ezer embert foglalkoztassanak egyidejűleg.
Pintér szólt arról, hogy a közfoglalkoztatási programokat nemcsak helyben ellenőrzik, a tárca is nyomon követi, hogy az önkormányzatok szabályosan használták-e fel a támogatásokat, és pontosan könyvelték-e el. Jelezte: több önkormányzati vezető ellen indult hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás ezzel összefüggésben, egy esetben pedig már elsőfokú ítélet is született.
Ugyancsak elítélték első fokon azt az önkormányzati vezetőt, aki tavaly a saját jegenyesorát használta fel a rászorulók támogatására, és nem az erdőgazdaságtól vásárolt fát a meghatározott feltételek szerint. A tárcavezető kiemelte, idén a tavalyi forrás duplája, kétmilliárd forint jut a szociálisan rászorulók tűzifa-támogatására, ebből 120 ezer család kaphat fát az önkormányzatoktól.
A miniszter új lehetőségnek nevezte az önkormányzati adósságátvállalás második körét, jelezve, hogy sok önkormányzat azért került nehéz helyzetbe, mert a megkapott állami feladatok ellátásához nem volt megfelelő forrásuk. A feladatelosztást az önkormányzati törvény rendezte, az adósságátvállalás első köre lezárult, a második kör az előzetes felmérések szerint 222 települést érint majd. A több ezer háromoldalú szerződést még vizsgálja a Magyar Államkincstár. Pintér Sándor megemlítette, hogy a 3200 önkormányzatból azóta mindössze 20-30-nak adott engedélyt a kormány arra, hogy hitelt vegyen fel.
Tavaly december végére szinte száz százalékig feltöltötték a körzeti megbízotti irodákat, ennek eredményeként megnőtt a szubjektív biztonságérzet – mondta a miniszter. Kiemelte, a jövő évi költségvetési javaslatban is jelentős összegek szerepelnek a folyamatos rendőri jelenlét biztosítására, a rendőrség úgynevezett gördülő akcióira, az iskolák környékén szolgálatot teljesítő közlekedési rendőrök munkájára. Kitért arra, hogy a szeptember óta iskolákban szolgáló mintegy száz rendőr munkájáról az első beszámolók pozitívak.
A volt titkosszolgálati vezetők perével összefüggő titkos dokumentumok nyilvánosságra hozhatóságával kapcsolatos vizsgálatra a tárcavezető azt mondta: folyamatban van, ugyanakkor az ügyben több titokgazda is van, az eljárás pedig még nem zárult le.
A romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatokról szólva kijelentette: a nyomozás során nem volt mindenre kielégítő válasz, de nem tudni, hogy azért, mert például egy szál vizsgálata során falba ütköztek, és elhagyták azt a szálat, amelyet nem tudtak kibogozni, vagy pedig azért, mert más eljárási cselekmények elterelték a figyelmet. Az ügyben ügyészi felügyelettel nyomozás zajlik, amely még nem zárult le – tette hozzá.
A nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban Pintér Sándor azt mondta: a kormány kijelölése alapján ez a kérdéskör a Külügyminisztériumhoz tartozik, ugyanakkor annyit elmondott, hogy a titkosszolgálatok a társszervekkel „jelentős együttműködést folytattak”, amelynek során a magyar hatóságok „feltették a megfelelő kérdéseket, és várják rá a választ”.
