Harcban a kedvezményes mandátumokért

A hazai nemzetiségek zöme kritizálja az új választási törvényeket, de listát állít az országgyűlési választásra.

2013. 12. 18. 4:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hamarosan minden nemzeti kisebbségnek el kell döntenie, hogy megpróbál-e nemzetiségi listát állítani a tavaszi országgyűlési választásra, és ringbe száll-e a kedvezményes mandátumért. Január 1-jén indul a valamely magyarországi nemzetiséghez tartozó választópolgárok nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációja, a kérelemdokumentumokat még decemberben eljuttatják minden háztartásba. Ebben nyilatkozni lehet majd arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ennek alapján kéri a névjegyzékbe vételét.

Az íven külön lehet dönteni arról, hogy – az őszi önkormányzati mellett – az országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki az országgyűlési választáson nem akar a nemzetiségi listára szavazni (például azért, mert az adott nemzetiség létszáma eleve lehetetlenné teszi a kedvezményes mandátum megszerzését), akkor így nem zárja ki magát abból a lehetőségből, hogy az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson részt vegyen. Azok ugyanis, akik nemzetiségi választói névjegyzékbe kerülnek, a tavaszi parlamenti választáson (az egyéni jelöltek mellett) a pártlistákra nem, csak az adott nemzetiség listájára szavazhatnak.

A hazai cigányság vezetői eltérően vélekednek az új választási törvényekről. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője méltatta és történelmi jelentőségűnek nevezte az új szabályozást. Farkas Flórián ezt azzal támasztotta alá, hogy „Európában egyedülálló módon” a magyar törvényhozás biztosítja a magyarországi nemzetiségek országgyűlési képviseletét. A politikus az ORÖ székházában tartott nemzetiségi választójogi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-es tavaszi parlamenti választáson „autentikus módon” lehet a nagyobb létszámú nemzetiségeknek képviseletük az Országgyűlésben.

Ehhez képest több más roma szervezet igazságtalannak tartja az új választási törvényeket, amely a nemzetiségi választóknak nem ad lehetőséget arra, hogy pártra szavazzanak. Korábban az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat és a hozzá csatlakozó szervezetek, többek között a Roma Polgári Tömörülés, a Roma Rendőrök Országos Szövetsége és a Roma Polgárjogi Mozgalom is arra biztatták a cigányokat, hogy ne regisztráljanak.

Setét Jenő, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat alapítója alaposan kitalált csapdának nevezte a nemzetiségi listára való regisztrációt. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom alapítója szintén azt javasolta a hazai cigányoknak, hogy januárban ne regisztrálják magunkat egy üres cigány parlamenti képviselői helyért. – Függjön tőlünk a 106 egyéni képviselői és a 93 pártlistás mandátum – tette hozzá Horváth Aladár, aki cigánypárt megalakítását is bejelentette.

A Magyar Nemzet a hazai nemzetiségek országos önkormányzati vezetőit is megkérdezte az ügyben. Véleményüket elolvashatja a lap szerdai számában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.