Megint hívhatjuk a rendőrséget, mert újra kibontották több befalazott ház bejáratát, és önkényesen elfoglalták az életveszélyes önkormányzati lakásokat – közli döbbenten Molnár Ágnes, a Salgó Vagyon Kft. vagyonkezelési divízióvezetője a Salgó úti bányakolóniás ingatlanok szemrevételezése közben.
– A helyzet úgy áll, hogy ha egy család kiköltözik egy lebontásra ítélt lakásból, akkor a mesterek már ott állnak a bejáratnál – magyarázza. – Ha a lakók aláírják a papírokat, és elhagyják az ingatlant, a kőművesek rögtön befalazzák az ajtókat és ablakokat, hogy az önkényes lakásfoglalók ne tudjanak beköltözni az épületekbe. Vannak azonban olyanok, akiket ez sem tántorít el, mert mint ahogy itt is látni, a lezárt lakásokat is feltörik. Eszkábálnak a bejárathoz valamilyen ajtót, és tanyát ütnek az ablak nélküli, teljesen sötét ingatlanban.
A szakember elmondja, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat a 2006-os választások után alkotta meg középtávú bérlakás-gazdálkodási koncepcióját. Tette mindezt azért, mert a város vagyongazdálkodási cége akkor csaknem 1400 önkormányzati bérlakást kezelt, amelyek jelentős része katasztrofális állapotban volt, és ráadásul az ingatlanok elszórtan helyezkedtek el. A város ezért 2008-ban úgy döntött, hogy 2020-ig lecsökkenti a bérlakások számát hatszázra, és azokat tartja meg, amelyek egy tömbben és jó állapotban vannak. A többi lakásból pedig kiköltözteti a lakókat, és az életveszélyes állapotú ingatlanokat ledózerolják.
– Mára oda jutottunk, hogy már csak körülbelül 1060 lakásunk van, ezek közül még 452 lakást szeretnénk felszámolni – mondja Molnár Ágnes. – Ezek a zömmel bányakolóniás ingatlanok mind komfort nélküliek, penészesek, beáznak, mert nincs megoldva a vízelvezetésük. A 1060 lakásunkból egyébként 643-ban laknak, míg 208 üres, 209 pedig be van falazva, mert lakhatásra alkalmatlan. A lakott ingatlanjaink körülbelül felét használják arra jogosult lakók, míg a többiben jogcím nélküliek élnek, de egy részük ettől függetlenül hajlandó fizetni. Sokan viszont komoly tartozást halmoztak fel, a kintlévőségünk most is meghaladja a 250 millió forintot – mutat rá Molnár Ágnes.
A divízióvezető kitér arra is, hogy 2008 óta 350 lakást számoltak fel, amelyekben sok jogcím nélküli lakott. Az önkormányzat rendelete értelmében azok kaptak automatikusan cserelakást, akik legálisan tartózkodtak a lakásokban, és nem volt tartozásuk. Ők több, magasabb komfortfokozatú lakások közül választhattak, amelyek sok esetben ugyan kisebbek, de lényegesen jobb életkörülményeket nyújtanak, mint az életveszélyes bányakolóniás ingatlanok. Ráadásul ugyanannyiért bérelhetik az új lakásokat, mint amennyit eddig a komfort nélküliekért fizettek. Az önkormányzat tervei szerint a díjak várhatóan tartósan nem fognak emelkedni. Persze sok olyan egykori bérlő is van, aki nem kért cserelakást.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
