Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán – több hallgatói szervezet által rendezett vitán – a felek szögesen ellentétes álláspontot képviseltek abban a kérdésben, szükség van-e egyáltalán a paksi erőmű fejlesztésére. Lázár János szerint ez nem kérdés, Jávor Benedek viszont úgy véli, nem lenne szükség új blokkokra a 2030-as évek után, amikor a mostani reaktorok működési ideje lejár. Az államtitkár azzal magyarázta a paksi kapacitásfenntartás szükségességét, hogy csak ezzel biztosítható a versenyképességhez elengedhetetlen olcsó energia. Többször is nyomatékosította, hogy a világ legolcsóbb energiája a nukleáris energia. Azt is mondta, hogy az atomerőmű-építés függetlenséget jelent, mert így kevesebb gázt kell használni.
Ezzel ellentétben a PM társelnöke arról beszélt, egyebek között éppen azért utasítja el a beruházást, mert azzal az áram ára nőni fog. Azt is a kormány szemére vetette, hogy nem volt nyilvános a bővítésről hozott, általa orosz rulettnek nevezett döntés előkészítése. Kifogásolta, hogy a kabinet geopolitikailag elköteleződik Oroszországnak – mellyel államközi szerződést kötött a beruházásról –, ami szerinte kiszolgáltatottsággal jár. Emellett felvetette a környezeti kockázatokat is. Az ellenzéki politikus illúziónak tartja a kormány által várt pozitív gazdasági hatásokat, így például a nagyarányú munkahelyteremtést és GDP-növekedést.
Lázár János a nyilvánosságkritikára úgy reagált: a kormány Oroszországgal azt a szerződést kötötte meg, amelyet a parlament elé terjesztett, továbbá hivatkozott a beruházás előkészítésére felhatalmazást adó 2009-es parlamenti határozatra, valamint a 2011-ben elfogadott energiastratégiára. Közölte egyúttal, hogy a fejlesztés fedezetéül – szintén az oroszokkal – kötendő hitelszerződésről csak az új Országgyűlés dönt majd. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, ha a választók megvonják a bizalmat a Fidesz–KDNP-től, „nem lesz az egészből semmi”.
Jávor Benedek többször is hangot adott azon véleményének, hogy az orosz hitellel megvalósuló paksi bővítés helyett az alternatív energiát kellene erősíteni európai uniós forrásból. Megjegyezte, hogy a zöldenergia ára meredeken csökken. A Miniszterelnökség vezetője részben egyetért a megújuló energiaforrások szükségességével, meglátása szerint azonban a magyar energiaellátásnak 50-50 százalékban kell származnia atom- és zöldenergiából. Szavai szerint ez a magyar valóság.
Vita volt a tendereztetés elmaradásáról is. A PM-társelnök azt mondta, hogy az Európai Unió vizsgálódni fog a pályáztatás hiánya miatt, mire Lázár János kijelentette: az EU támogatni fogja a beruházást. A több száz egyetemi hallgató és oktató előtt zajló vitát a Joghallgatók Önképző Szervezete és a Stahly 15 nevű hallgatói szervezet rendezte.
Lázár János csütörtöki közlése szerint számos kérdésben lesznek még további egyeztetések az unióval a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiemelte: Brüsszel alapvetően támogatásáról biztosította a programot.
