Arról, hogy Magyarország nem egyeztetett volna előzetesen a paksi bővítésről, Lázár János Budapesten kijelentette: ezt nem Brüsszel állítja, hanem „magyar újságírók próbálják ezt sugallni, nyilvánvalóan politikai megrendelésre”, ami nagy felelőtlenség.
Az államtitkár kifejtette: a magyar kormány nevében december 10-én írásban notifikációs eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország és Oroszország között a szerződés létrejöhessen. José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét Orbán Viktor miniszterelnök szóban és írásban is tájékoztatta. Január 14-én pedig Brüsszel írásban is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és Oroszország a paksi atomerőművi kapacitásfenntartásról nemzetközi szerződést kössön – mondta Lázár.
A kormány honlapján szerdán tették közzé azt a dokumentumot, amely szerint Lázár az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 103-as cikkelye értelmében 2013. december 10-én keltezett levélben tájékoztatta Günther Oettingert, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát az Oroszországi Föderációval kidolgozott nemzetközi szerződés tervezetéről. Levelében Lázár János emlékeztette az energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány 2013. november 26-án tájékoztatta az Európai Bizottságot arról a szándékáról, hogy együttműködési szerződést kíván kötni az Oroszországi Föderáció kormányával.
Ugyancsak szerdán tették közzé a kormány honlapján Orbán és José Manuel Barroso a paksi bővítésről szóló levelezését. Orbán január 23-i levelében azt írta: az egész Európai Unió energiabiztonságának növeléséhez járul hozzá a hosszú távú magyar–orosz együttműködés a nukleáris energia területén. A kormányfő jelezte José Manuel Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A kormányfő kiemelte továbbá, hogy a megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembevételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire.
José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt február 7-i keltezésű válaszlevelében azt írta: az Európai Bizottság, bár tett néhány érdemi észrevételt, nem emelt elvi kifogást a paksi erőmű bővítését illetően a magyar kormánytól az Euratom szerződés 103. cikkének megfelelően megkapott megállapodástervezet alapján, de az EU-jog számos további vonatkozását, így a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályokat is be kell tartani.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: bízik abban, hogy a brüsszeli testület a közbeszerzési és állami támogatási kérdések, illetve általánosabb értelemben a magyar energiapolitika tekintetében is ugyanilyen építő szellemű és átlátható hozzáállásra számíthat.
