Az Országgyűlés elnöke az egykori állampárt, az MSZMP volt székházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az emberiség elleni bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róluk.
Az Országgyűlés elnöke az egykori állampárt, az MSZMP volt székházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az emberiség elleni bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róluk. „Azért avatjuk fel Nyíregyházán ezt az emlékművet és tettük emléknappá február 25-ét, mert nem akarjuk elfeledni az áldozathozatalt, nem akarjuk, hogy a jövő magyar nemzedékei is kárvallottjai legyenek a kommunizmus történelmi örökségének” – fogalmazott Kövér László. Hozzátette: a magyaroknak jó okunk van nem elfelejteni a kommunizmust, mert annak nyomasztó gazdasági, politikai és lelki örökségének terhét a mai és a következő nemzedékek is kénytelenek viselni mindaddig, amíg ezt a „sorvasztó örökséget” közös erővel nem sikerül végleg felszámolni.
A Szarvas utcai korábbi pártszékház dísztermében, több száz érdeklődő előtt elmondott beszédében Kövér László kifejtette, a magyaroknak – európai sorstársaikkal együtt – sok okuk van emlékezni. A náci háborús bűnöket a nürnbergi perben kérték számon az elkövetőktől, addig a kommunizmus nevében elkövetett bűnös számonkérése a mai napig nem történt meg Európában – mondta.
A kommunizmus millió halálos áldozata és a rendszer vérengzését túlélő tízmilliók szenvedése – ellentétben a nácizmussal – a mai napig sem elegendő ahhoz, hogy az áldozatok és utódaik éppúgy jogosultak legyenek az igazságtételre és szenvedéseik elismerésére – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette, ez a „kettős mérce” az egyik legfontosabb oka annak, hogy a múlt értékelése továbbra is megosztja, Nyugatra és Keletre szakítja Európát, és nem tud kialakulni egy legalább morálisan egységes Európa.
A házelnök szerint ehhez a Nyugat teljes politikai osztályának kellene elszámolnia a bűnnel, amelyet elődeik követtek el azzal, hogy a második világháborút lezáró paktumokkal országokat és népeket dobtak „Sztálin csizmája alá”. Nem tud, mert a Nyugat baloldali értelmisége jelentős részének szembe kellene néznie a saját múltával – tette hozzá.
A beszédet követően Kövér László Kovács Ferenc (Fidesz–KDNP) polgármester, Petneházy Attila és Szilassy Géza fideszes önkormányzati képviselő társaságában átadta a Nagy Lajos szobrászművész által készített emlékművet a korábbi pártszékház előtti téren. Az emlékmű egy ötágú csillagokból álló talapzaton vasbeton rácsok között egy gúzsba kötött embert ábrázol. A köztéri alkotás felállítását a Periférián Alapítvány kezdeményezte, az emlékműállítás több mint 17 millió forintos költségét támogatásból, közadakozásból, jótékonysági estek és aukciók bevételéből finanszírozták.
Azok az emberek, akiket a kommunizmus áldozatainak neveznek, nem az elnyomás téglakövei, hanem a mi szabadságunk építőkövei – fogalmazott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, a kommunizmus áldozatainak emlékére tartott kormányzati megemlékezésen a budapesti Terror Háza Múzeumban.
A tárcavezető beszédében kiemelte: a nemzet történelmében az áldozatok egyedi sorsa sodródik össze, hiszen ahány élet, annyi történet és annyi seb van. Úgy vélte, nincs ige, ami kifejezné, mit éreztek azok, akiknek elvették a földjét, nem tanulhattak tovább, betegek, depressziósak vagy öngyilkosok lettek. A miniszterelnök-helyettes szerint azok sem „úszták meg”, akiket nem végeztek ki, hiszen olykor „belekompromittálták őket besúgásba, aljas alkukba”.
Szavai szerint miközben a náci bűncselekmények elkövetői ismertek, a kommunizmusról nem mondható el ugyanez. Navracsics Tibor emiatt is fontosnak nevezte megértetni Nyugat-Európával és a következő nemzedékekkel, mit jelent a kommunizmus áldozatának lenni. Mint mondta, haláluknak a legnagyobb értelme volt, amit ember elérhet: a szabadság, a demokrácia és a függetlenség. Kitért arra, hogy a közös megpróbáltatások miatt „Villniustól Szófiáig” könnyebben megértik egymást az emberek, mint például a bécsiekkel.
A megemlékezésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is arról beszélt: míg a nácizmust a nemzetközi közösség elítéli, a kommunizmussal nem teszi ezt, és voltak demokráciák, amelyek együttműködő partnerként tekintettek rá. Megjegyezte: a kommunizmus is kollektív megbélyegzésre, terrorra épült, hatalmát a félelemre alapozta. Schmidt Mária a régió sikerének nevezte, hogy legyőzte a kommunizmust és kivívta a szabadságot. „Nem feledhetjük, mivel tartozunk azoknak, akik kiálltak ezért” – tette hozzá.
Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke személyes hangvételű visszaemlékezésében arról beszélt: a második világháború után hittek az emberi jogokról és demokráciáról szóló nemzetközi ígéreteknek, de az csak „szalmaszál vagy pókháló” volt. Felidézte a nyugati világ felháborodását Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának elhurcolásakor, az amerikai jegyzékeket és követeléseket, a jaltai szerződés betartatása érdekében tett lépéseket. Mint fogalmazott, évtizedekig tartott, mire a leigázó szovjet hatalom „csődbe ment”. Horváth János mérföldkőnek nevezte február 25-ét, amire ugyanúgy emlékezni kell, mint a többi történelmi győzelemre és megaláztatásra.
A megemlékezésen részt vett Mádl Dalma és Antall Józsefné, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért elnöke és Schiffer András, az LMP társelnöke. A beszédeket követően a résztvevők mécseseket gyújtottak a Hősök Falánál, ahová folyamatosan érkeztek a civil megemlékezők is
A kommunizmus bűneit mindenkinek, a bal- és a jobboldalon, valamint a középen állóknak egyaránt el kell ítélniük – mondta a Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori fővárosi lakóháza előtt tartott megemlékezésen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Az V. kerület polgármestere leszögezte: az áldozatokra mindenkinek emlékeznie kell, ha lehet együtt, ha nem lehet, akkor pedig külön-külön. Szavai szerint az emlékezés köti össze az elmúlt nemzedékeket a most élőkkel, és emlékezet nélkül nem létezhet sem közösség, sem család, sem nemzet. A XX. század az emberiség történetének talán legvéresebb évszázada volt, milliók megkínzása, megnyomorítása és elpusztítása köthető a nácizmushoz és kommunizmushoz – folytatta.
A szovjet gulágok világa korántsem olyan közismert, mint a náci haláltáboroké – folytatta, hozzátéve: a Nyugat nagy tévedése vagy önbecsapása, hogy csak az egyik nagy ordas eszmétől akar félni, és azt hiszi, hogy a másikra elég legyinteni. Szavai szerint veszélyes dolog nem ismerni az igazságot, mert „nincs kétféle embertelenség, nincs kétféle népirtás, és nincs kétféle gonosz”.
Bácskai János, a IX. kerület polgármestere utalt rá, hogy a parlament 2000-ben döntött az emléknap létrehozásáról. Az emléknap gondolata a diktatúrák arányos, egyenlő megítélésének a jegyében fogant – tette hozzá. A Nagy Ferenc volt miniszterelnök életútját is felelevenítő politikus azt mondta, a kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történelemtudomány feladata, de ez a téma nem lezárt. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékének ápolása, az utólagos tisztelet megadása elemi emberi kötelesség.
A néhány száz fő részvételével megtartott rendezvény közben Lénárd Ödön egykori piarista szerzetes Hiszekegy című versét Nemcsák Károly színművész szavalta el. A rendezvény végén a kerületi önkormányzat, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Fidesz, az LMP, a Fidelitas és a Ferencvárosi Úrhölgyek Polgári Egyesülete is koszorúkat helyezett el Nagy Ferenc emléktáblájánál.
A kommunista diktatúra áldozataira emlékezett a Kereszténydemokrata Néppárt kedden a főváros II. kerületében, a Gyorskocsi utcai börtön falán elhelyezett emléktáblánál. Bagdy Gábor, a kisebbik kormánypárt alelnöke beszédében kiemelte: a kommunista rendszer milliókat nyomorított meg. A főpolgármester-helyettes rámutatott: a kommunista diktatúra a csalások, a korrupció és a közös vagyon eltékozlása mellett az osztály nélküli társadalom eszméjének égisze alatt milliókat nyomorított meg. A diktatúra lényege az volt, hogy félelemben tartsa az embereket, egyértelmű célja a lélek megtörése volt – fejtette ki.
A letartóztatások, a kínzások, a besúgóhálózat kiépítése, az apa fia ellen fordítása mind ezt a célt szolgálta – sorolta Bagdy Gábor, aki hozzátette: senki nem bízhatott senkiben. A rendszer aljassága a szoros barátságokba, az összetartó családokba is beférkőzött, mindenkihez és mindenre megvolt a bevett módszerük – mondta. Rámutatott: a diktatúra célja az elhivatott, erős egyéniség, az elveihez hű lélek szétrombolása volt.
Az ünnepség kezdetén a megemlékezés koszorúját helyezte el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Láng Zsolt (Fidesz–KDNP) II. kerületi polgármester.
