Botka László (MSZP) polgármester ünnepi beszédében emlékeztetett rá, 1879. március 12-e borzalmakkal teli hajnalán az árvíz romba döntötte a várost. A szemtanú Mikszáth Kálmán szavaival „a hajnal nem találta többé Szegedet”.
Ilyenkor az életösztön egy dolgot sugall: vissza sem nézve menekülni – mondta a politikus. A szegediek nem ezt választották, dacolva az elemekkel, hihetetlen akarással szembefordultak a veszedelemmel. A kitartás és akarat láttán megmozdult az ország és Európa, négy rövid esztendő alatt pedig valóra vált az uralkodói jóslat: Szeged szebb lett, mint valaha volt. Az újjáépítés során is voltak kétkedők és zsörtölődők, az idő azonban a bizakodókat és a cselekvőket igazolta, hiszen „házat, várost, hazát mindig a jövőnek építünk” – mondta a polgármester.
Botka László közölte, az idén elkezdődött a szegedi gátrendszer korszerűsítése, hiszen ahhoz, hogy 2006-ban, minden idők legnagyobb tiszai árvízében „a cipője se ázzon át senkinek”, a teljesítmény és az összefogás mellett némi szerencse is kellett.
A politikus hangsúlyozta, a szegedi partfal rekonstrukciója, mint oly sok más beruházás, az Európai Unió támogatásával valósulhat meg. Szeged az elmúlt tíz évben az országban a legtöbb, 290 milliárd európai uniós forinttal lett gazdagabb.
Az árvíz 135. évfordulója alkalmából, szerdán hajnali kettőkor egyszerre megszólal a szegedi fogadalmi templom összes harangja, köztük a Dóm Tisza felőli tornyában lévő Szent Gellért-harang is, amely öntésekor a legnagyobb volt, s ma is csupán a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Szerda este a nagyszínházban gálaestet rendeznek, és átadják a Szegedért Alapítvány elismeréseit.
