A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenötödik részében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vesszük górcső alá.
Az ország északkeleti részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény tíz egyéni választókerületet állított föl. Létrejött két nyírhegyházi, tiszavasvári, baktalórántházi, kisvárdai, vásárosnaményi, nagykállói, nyírbátori, mátészalkai és fehérgyarmati választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi tíz helyett hat egyéni körzetet juttatott Szabolcsnak. Az új szisztéma szerint létrejött két nyíregyházi, kisvárdai, vásárosnaményi, mátészalkai és nyírbátori választókerület. A legtöbb település (88 darab) a vásárosnaményi körzethez tartozik.
Az 1990-es voksoláson az első fordulóban 53,71 százaléka vett részt a választójogosultaknak a megyében, ami közel 12 százalékponttal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megye ezzel rögtön az első választáson negatív részvételi rekordot állított be az országban. Szabolcsban országos átlaga fölött szerepelt az FKGP (14,55 százalék), a KDNP (9,63 százalék), az Agrárszövetség (5,62 százalék) és a Vállalkozók Pártja (5,32 százalék), míg az alatt az SZDSZ (14,73 százalék). A második körben tovább zuhant a részvétel és csupán három körzetben haladta meg a negyven százalékot.
Az MDF országos fölénye itt is érvényesült, mivel a 10-ből hét körzetet megnyertek. Érdekesség, hogy a tiszavasvári körzetben bejutott a második körbe Berecz János, az MSZMP egykori vezető beosztású politikusa, de csupán 21 százalékot tudott elérni. Mai szemmel nézve a másik furcsaság a nagykállói körzetben történt, ahol Kállay Kristóf, a Fidesz–SZDSZ–KDNP közös jelöltjeként szerezte meg a mandátumot. Mátészalkán Torgyán József veresége volt meglepő, mivel a politikus éppen csak megelőzte az SZDSZ aspiránsát. A fehérgyarmati körzetben az Agrárszövetség, míg a nagykállóiban egy független jelölt győzött. A voksolás tehát a későbbi kormánypárt fölényes sikerével zárult a megyében.
A második szabad választáson az első körben 61,79 százalék szavazott Szabolcsban, ami közel hét százalékponttal maradt el az országos aránytól. 1994-ben is Szabolcsban volt a legalacsonyabb részvételi arány Magyarországon. A megyében a listás szavazatok alapján átlag fölött szerepelt az MDF (12 százalék), a KDNP (7,84 százalék), míg az alatt az SZDSZ (16,25 százalék). A szocialisták a két nyíregyházi körzetben szerepeltek a legjobban, míg Nyírbátorban a leggyengébben. Éppen a nyírbátori választókerület volt az, ahol az MDF–FKGP–KDNP hármas a legjobb eredményt érte el, közel 40 százaléknyi voksot szereztek.
Az első fordulót követően Szabolcsban is megmaradt az MSZP fölénye, és május 29-én mindegyik egyéni kerületben az ő jelöltjük győzött, öt körzetben ötven százalék fölötti támogatottsággal. A legizgalmasabb verseny a nyírbátori választókerületben volt, ahol az MSZP jelöltje 47,65 százalékos eredménnyel úgy tudott győzni, hogy a KDNP és az MDF jelöltjei együttesen több mint 52,35 százalékot értek el. A megye ismételten a későbbi győztesre voksolt, csak jóval nagyobb arányban, mint négy évvel korábban.
1998-ban az első fordulóban csupán 49,58 százalék voksolt Szabolcsban, így meg kellett ismételni a területi listás szavazást. Május 24-én már 56,56 százalék élt állampolgári jogával, ami majdnem megfelelt az országos átlagnak. A második fordulóban érvényes területi listás szavazatok alapján az MSZP győzött, hasonlóan az első fordulóhoz, a voksok 40,32 százalékával, de szorosan mögötte volt a Fidesz (37,55 százalék). Rajtuk kívül csak az FKGP lépte át az ötszázalékos küszöböt. Az első fordulót követően nyolc körzetben az MSZP, egyben-egyben az FKGP és az MDF állt az élen.
A második körben a jobboldalnak három helyen sikerült fordítania, így döntetlen eredmény született Szabolcsban. A Fidesz és az FKGP kettő-kettő, míg az MDF egy kerületet nyert meg. Óriási verseny volt a nyíregyházi 2-es körzetben, ahol Mádi László, a Fidesz jelöltje 65 szavazattal verte meg Baja Ferencet. Torgyánnak 1990-et követően most sikerült egyéni körzetet nyernie Mátészalkán, de Zilahi József MDF-es politikus sikere is jelentős volt, mivel egyetlen párt sem támogatta a második körben, és közel 63 százalékos támogatottsággal verte meg az MSZP-s jelöltet. Összességében ez volt az első alkalom, hogy Szabolcs megye lakossága nem állt nagy többséggel a későbbi kormánykoalíció mögé.
2002-ben az első fordulóban 65,83 százalék szavazott a megyében, ami több mint négy százalékponttal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. Szabolcsban is rendkívül szoros verseny született a listás voksokat tekintve, azonban itt a Fidesz–MDF végzett az első helyen a szavazatok 44,99 százalékával, míg az MSZP 42,62 százalékot összesített. Az első fordulóban két körzetben is eldőlt a mandátum sorsa. A Nyíregyháza 2-es körzetben az MSZP, míg a vásárosnaményi kerületben a Fidesz–MDF jelöltje győzött. A második forduló előtt négy helyen az MSZP, négy helyen a jobboldal jelöltje vezetett.
Április 21-én csupán egyetlen körzetben nem tudott fordítani a jobboldal, így országos veresége ellenére fölényes győzelmet aratott Szabolcsban. A megyében ekkor lépte át először a részvételi arány a hetven százalékot. A legszorosabb verseny a tiszavasvári körzetben volt, ahol Juhász Ferenc, az MSZP politikusa 235 szavazattal kapott kevesebbet, mint fideszes riválisa. Éles volt a küzdelem a kisvárdai választókerületben is, ahol 718 szavazattal kapott ki a későbbi kormánypárt jelöltje. A tizenhat évvel ezelőtti voksolás a jobboldal nagy sikerét hozta a megyében, így immár másodszor országos trenddel szemben foglaltak állást a szabolcsiak.
Nyolc évvel ezelőtt 65,57 százalék voksolt az első fordulóban Szabolcsban, ami több mint két százalékponttal maradt el az országos aránytól. A területi listás eredmény ismételten rendkívül szoros lett, azonban akkor az MSZP végzett az első helyen a voksok 45,47 százalékával, míg a Fidesz–KDNP 44,45 százalékot ért el. Az első fordulóban négy egyéni körzetben dőlt el a verseny, amiből az MSZP hármat, a Fidesz–KDNP egyet nyert meg. A megmaradt hat körzet közül négyben az MSZP, kettőben a jobboldal állt az első helyen.
Április 23-án sehol nem változtak az erőviszonyok, így a szocialisták 7:3 arányban nyertek Szabolcsban. Nagyon éles volt a verseny a nagykállói körzetben, ahol az MSZP jelöltje csupán 393 szavazattal előzte meg a jobbközép ellenzék aspiránsát. A többi körzetben ennél lényegesen nagyobbak voltak a különbségek. 1994 után ismét nyertek a szocialisták, de az akkori eredményhez képest lényegesen kisebb fölénnyel, így a megye újra az országos nyertesre szavazott.
A 2010-es országgyűlési voksolás Szabolcs-Szatmár-Beregben is alaposan felforgatta a korábbi évtizedek erőviszonyait. A listás voksolást a Fidesz–KDNP nyerte nagy fölénnyel, míg az MSZP gyakorlatilag megsemmisült a megyében. A Jobbik 23,64 százalékos eredményével szemben az akkori kormánypárt csak 14,84 százalékot tudott elérni. Az MSZP csak egy választókerületben előzte meg a radiális pártot, de egyébként Nyíregyházán is több voksot kapott a Jobbik, mint a szocialisták. A legerősebb jobbikos körzet a tiszavasvári volt, ahol közel 35 százalékot kapott a radikális párt, és így csak kilenc százalékponttal maradt le a Fidesztől.
A Fidesz–KDNP hét egyéni körzetet nyert meg az első fordulóban, a két nyíregyháziban és a tiszavasváriban kellett ismételnie. A Jobbik nagyon bízott benne, hogy az utóbb említett körzetben meg tudja szerezni az egyéni mandátumot, de végül a későbbi kormánypártok lényegesen jobban tudtak mozgósítani, így övék lett a mandátum. A négy évvel ezelőtti választáson tehát Szabolcs megye teljes mellszélességgel sorakozott föl az országos győztes mögé, hasonlóan 1994-hez.
Az elmúlt hat országgyűlési választást mérlegre téve Szabolcs-Szatmár-Bereg eléggé hullámzó képet mutat. Az 1990-es években nagyon erősek voltak az agrárpártok a megyében, amelyeknek a szavazóit nagy valószínűséggel a Fidesz fel tudta szívni. Az MSZP számára Nyíregyháza volt az egyik legerősebb bástya, amit 2010-ig meg is tudtak tartani. A Fidesz 1998-as felemelkedést követően a kis településeken volt erős, majd 2010-ben a nagyvárosokban is előretört. A Jobbiknak minden bizonnyal sikerült felszívnia a szocialista párt korábbi bázisának egy jelentős részét, így az ő szereplésük kulcstényező lesz áprilisban.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A hat új választókerület közül a jobbközép pártoknak a vásárosnaményi és a mátészalkai körzetben van a legnagyobb esélyük a győzelemre, mivel 2002-ben és 2006-ban is simán megszerezték volna a mandátumot ezekben a kerületekben. A nyírbátoriban sem indulnak rossz eséllyel, de az inkább billegőnek számít, így a Jobbik szereplésének ott is kulcsszerepe lesz.
A két nyíregyházi és a kisvárdai választókerületben a baloldal számít a favoritnak, azonban ez csak akkor realizálódhat, ha a Jobbik támogatottsága jelentősen visszaesik és a balliberális pártok képesek lesznek korábban elvándorolt szavazóiknak a visszaszerzésére. Ha ez nem történik meg, akkor a Fidesz–KDNP számára a győzelem megszerzése alacsonyabb támogatottság mellett sem tűnik lehetetlennek.
