Az EBESZ nem bírál vagy dicsér

Négy, a tagállamokhoz igazított missziótípussal járulnak hozzá ahhoz, hogy a választások rendben menjenek.

A választási missziók közül elsőként a „választási megfigyelő missziót” emelte ki az elemzés, amely átfogó, és kiterjed a választási rendszer egészére. A misszió egy központi szakértői csoportból áll, amely körülbelül két hónapig van az országban. Emellett az ország méretétől függően több hosszú távú és nagyszámú rövid távú megfigyelő vesz részt a misszióban, akik az ország különböző pontjain követik figyelemmel a választásokat, a teljes lebonyolítást a kampányfinanszírozástól a jogorvoslati rendszer működéséig. Ilyen típusú missziót általában a fiatalabb demokráciákba vagy a problémásnak tekinthető országokba küld az EBESZ. Ilyen járt például a rendszerváltás után a volt kommunista blokk országaiban, valamint Magyarországon 1998-ban és 2002-ben is, illetve tavaly Bulgáriában és Grúziában.

A korlátozott választási megfigyelő misszióval kapcsolatban felhívták a figyelmet: kisebb megfigyelői aktivitást jelent a választási megfigyelő misszióhoz képest. Csak szakértők, a regionális központokban pedig hosszú távú megfigyelők kísérik figyelemmel a választási eljárást, jellemzően a kampány utolsó hónapjától kezdve. Olyan esetekben, amelyekben általános a bizalom az adott ország demokratikus berendezkedésével kapcsolatban, a misszió szakértői hosszú távon elemzik a választási folyamatokat, így segítve elő a választási rendszer fejlődését. Magát a választást ugyanakkor már általában nem követik figyelemmel. Tipikusan ilyen esetnek tekinthető egy új választási rendszer elfogadása vagy a választókerületek határainak megváltoztatása.

A választási értékelő misszióról azt írták: az EBESZ csak egy általában tíztagú szakértői csoportot küld, amely körülbelül két hétig tevékenykedik az országban, és sokkal kisebb intenzitású megfigyelést végez. Jellemzően a fejlett demokráciájú, EU-tag EBESZ-tagországokba küld ilyen missziókat a szervezet, olyan esetekben, amikor kisebb változtatások történtek a választásokat szabályozó törvényekben.

Negyedik missziótípusként a szakértői csapatot említették, amelyet speciális esetekben, például szupranacionális, regionális vagy időközi választások esetén alkalmazhatnak. A csapat tagjai rövidebb ideig, néhány napig tartózkodnak az adott államban, és általában nem is készítenek nyilvános jelentést.

Az elemzés szerint az a tény, hogy az EBESZ a korábbi gyengébb, választási értékelő misszióval szemben korlátozott választási megfigyelő missziót javasol a magyarországi parlamenti választásra, a választásokat érintő törvények, az új alkotmány és a választókerületek megváltozása miatt egyáltalán nem meglepő. Hozzátették: a szervezet több esetben is küldött ilyen missziót a választási rendszer megváltoztatása vagy a választókerületek újrarajzolása esetén. Emellett a misszió által megkérdezett kormányzati és civil képviselők döntő többsége az elmúlt években bekövetkezett, a választási rendszert érintő átfogó átalakítások miatt üdvözölné egy választási misszió delegálását az országba, hiszen az új rendszer külső, független értékelése hasznos felmérése lehetne, és segíthetné az esetleges problémák felismerését és kiküszöbölését.

A Századvég szerint a szervezet igényfelmérő missziót követő nyilatkozata kedvezően értékeli az új választási eljárások több elemét is: egyebek közt azt, hogy az új, megnövelt választókerületekkel megszűnt az eddig tapasztalt választókerületi aránytalanság, az új jelöltállítási rendszerben a jelölteknek az eddigi 750 ajánlószelvény helyett csak 500 aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, így már a kerületi választók kevesebb mint egy százaléka is elégséges a jelöltállításhoz, továbbá azt, hogy a választópolgárok több jelöltet is támogathatnak aláírásukkal.