Handó Tünde rámutatott: az etikai kódexnek olyan mércét, iránytűt kell szabnia a bírók és az ülnökök számára, amivel képesek támogatni, szolgálni a bírói kar tekintélyét. A bíró önmagában semmit sem ér, ahhoz, hogy a bíróság jól működjön, kell, hogy az eljárásban részt vevők bízzanak egymásban és figyeljenek oda egymásra – fogalmazott.
Közölte: az etikai kódex kidolgozása érdekében több konferenciát szerveznek, helyi szinten pedig párbeszédet folytatnak a bírókkal, és kérdőíveket is köröztetnek a bírók között. Megemlítette: az ügyvédeknek is ismerniük kell a morális minimumot, amit be kell tartaniuk. Szólt arról is, hogy a politikusok és az újságírók nemegyszer különféle, „nem feltétlenül az igazságszolgáltatást előmozdító tevékenységet folytatnak”.
Handó Tünde utalt arra: a bírói kar új generációinak tagjai, akik „informatikai bennszülöttek” és készségszinten használják az internetet, kockázatot vállalnak, mert ezáltal a bírókról sokféle információt megtudhat a nagyközönség.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész rámutatott: az etikai szabályok teszik a foglalkozást űzőket hivatásrenddé. Kifogásolható magatartásként említette azt, amikor egy ügyészségi szóvivő korruptnak bizonyult, rendőr kollégájának tárgyalására beült, abba hangosan beleszólt, a tanúkat pedig győzködte a saját igazáról. Megemlítette, hogy létezik legfőbb ügyészi körlevél az öltözködési szokásokról is, melyből kiderül az is, hogy a talárviseletnek szigorú szabályai vannak.
Leszögezte: jogállamban a védők munkája is rendkívül fontos, mert olyan körülményekre is fel tudja hívni a jó ügyvéd az ügyész figyelmét, amit az ügyész saját eljárásrendjéből fakadóan nem feltétlenül lát meg. A büntetőeljárás ugyanakkor az ügyész által uralt terület, „még akkor is, ha az ügyvédek ezt nem mindig gondolják így” – állapította meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: a kamara az ügyvédeket akár ki is zárhatja soraiból, ami teljes egzisztenciális veszteséget is jelenthet, mert ebben az esetben legalább tíz évig nem gyakorolhatják hivatásukat.
Adatai szerint az országos szinten működő 12 ezer ügyvéd munkájával szemben tavaly 1300 panasz érkezett az ügyvédi kamarákhoz, 200 ügyben megtagadták a vizsgálati eljárás elrendelését, 720 ügyben pedig eljárást indítottak. Ténylegesen végrehajtandó kizárással az elmúlt 5-10 esztendőben évente átlagosan 20 ügyvédet sújtottak – fűzte hozzá.
