Robert C. Castel a Frontban: „A háború és a diplomácia ugyanannak az éremnek a két oldala” + videó

Az ukrán fronton zajló fejleményektől a Trump–Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó lehetőségéig számos aktuális biztonságpolitikai kérdést értékelt Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Front legfrissebb adásában. Castel szerint a Nyugat és Oroszország közötti világnézeti különbségek sokáig ellehetetlenítették a párbeszédet, ám Donald Trump elnökké választása új alapokra helyezte a tárgyalásokat.

Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója Fotó: MW Archívum

Az adás első felében Fekete Rita műsorvezető az ukrán front legfrissebb híreiről kérdezte Robert C. Castelt. 

Az éjszaka folyamán nagyszabású orosz támadás érte Ukrajnát – a többi között erről beszélt Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő a Frontban Fotó: Magyar Nemzet

Az éjszaka folyamán nagyszabású orosz támadás érte Ukrajnát, egy rakéta pedig mindössze 30 kilométerre a magyar határtól, Munkácson csapódott be egy nappal korábban. A támadás egy amerikai tulajdonban lévő üzemet ért, amely a hivatalos közlés szerint kávéfőzőgépeket és háztartási cikkeket gyártott. A támadás Zelenszkij szerint válaszlépést von maga után.

Castel szerint nem zárható ki, hogy az orosz fél valójában az ukrán drónprogram egyik kulcselemét próbálta megsemmisíteni. 

A modern hadiipar decentralizált: a hajtóművet egy helyen gyártják, az irányítórendszert máshol, a robbanófejet harmadik helyen. Egy ilyen összeszerelő üzem akár kávéfőzőket is készíthet, de közben kritikus alkatrészeket is előállíthat katonai célokra

 – magyarázta. Történelmi példát is hozott: a második világháborúban a szövetségesek a német golyóscsapágygyárakat támadták, mert azok megbénítása az egész hadiiparra kihatott.

A Kárpátalját ért csapás ugyanakkor Castel szerint nem jelenti azt, hogy a diplomáciai térben konszolidáció várható. „A harc és a tárgyalás nem zárja ki egymást, hanem ugyanannak az éremnek a két oldala. A nyomásgyakorlás célja, hogy politikai eredményeket érjenek el” – hangsúlyozta.

Trump és Putyin találkozója új helyzetet teremtett

Az adás második részében a diplomáciai folyamatokra terelődött a szó. Castel szerint a legfontosabb változás, hogy Trump elnökké választásával Oroszország és az Egyesült Államok hasonló fogalomrendszerben kezdte szemlélni a háborút.

A Nyugat eddig idealista alapon közelítette meg a konfliktust: elvekről, normákról beszélt, és úgy tekintett Oroszország lépéseire, mint a nemzetközi rend elleni eretnekségre. Az orosz fél viszont a geopolitika realista logikája szerint cselekedett. Trump hatalomra kerülésével a Fehér Házban is a realista gondolkodás vált meghatározóvá, így lett közös nyelv a tárgyalásokhoz

 – fogalmazott Castel.

Az alaszkai és a washingtoni találkozók szerinte azt bizonyítják, hogy a diskurzus gyökeresen megváltozott. „Már nem ideológiai keresztes hadjáratról beszélünk, hanem konkrétumokról: területcserékről, biztonsági garanciákról, gazdasági szankciókról. Ez az, ami valódi alapot adhat a béketárgyalásoknak.”

Budapest mint a csúcstalálkozó lehetséges helyszíne

A hírek szerint Trump szervez egy újabb csúcstalálkozót, amelyen Putyin és Zelenszkij is részt venne. A helyszínek között Budapest is felmerült, amit a Fehér Ház szóvivője is megerősített. Castel szerint nem csupán logisztikai kérdésről van szó, hanem szimbolikáról. 

Ha a találkozót Bécsben vagy Genfben tartanák, annak hidegháborús üzenete lenne: két szuperhatalom tárgyal a világ sorsáról. Ha viszont Budapesten kerülne rá sor, az azt jelezné, hogy a háború regionális kérdés, amelyet az európaiaknak kell kezelniük.

„Trump számára pedig lehetőség lenne megmutatni, hogy az amerikai szövetségi rendszerben ő dönt, és Magyarországot támogatja” – emelte ki.

Ugyanakkor emlékeztetett a budapesti memorandumra is, amelyben 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről biztonsági garanciákért cserébe – garanciákért, amelyek végül semmit sem értek. „Ez Budapest számára kellemetlen emlék, amelyet az ukrán fél nehezen fogadna el” – tette hozzá.

Biztonsági garanciák: mit érnek valójában?

Az adás harmadik részében Castel a lehetséges biztonsági garanciákról beszélt. Három típust különített el: papírbiztonság, mint a budapesti jegyzék vagy a NATO 5. cikkelye, amely nem jelent automatikus katonai beavatkozást. „Botlatózsinór”, vagyis külföldi csapatok állomásoztatása, amelyek puszta jelenlétükkel köteleznék az adott országot a beavatkozásra. Valódi garancia, amelyet Castel szerint csak saját katonai képességek jelenthetnek. 

Izraelt sem papírok védik, hanem a saját hadereje

 – jegyezte meg.

Szerinte a legnagyobb kérdés, megtalálható-e az a pont, amely Ukrajnának elegendő védelmet nyújt, Oroszország számára azonban még nem jelent elfogadhatatlan fenyegetést. „Ez az archimédeszi pont a béke kulcsa lehet” – mondta.

Drónháború és fegyverkezési verseny

Castel részletesen beszélt a drónok háborús szerepéről is. 

A drón ma már nem platform, hanem lőszer. Ezrével, tízezrével pusztulnak el a fronton. Az Egyesült Államoknak komoly dróndeficitje van, mert a hadiipara inkább drága, bonyolult fegyvereket gyárt, nem olcsó, egyszer használatos eszközöket

 – hangsúlyozta.

Szó esett a nukleáris fegyverek fejlesztéséről is, amely szerinte globális trend: „Az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak egyaránt új atomfegyvereket fejlesztenek. Egy új nukleáris reneszánsz küszöbén állunk.”

Közel-Kelet: a Hamász és Izrael dilemmája

A beszélgetés végén az izraeli–palesztin konfliktus is szóba került. Castel szerint a Hamász hónapokig húzta az időt a tűzszüneti tárgyalásokon, miközben ingyen élvezte a harcok szünetét. 

Most, hogy Izrael valóban katonai megoldásra készül, a Hamász visszatérne a tárgyalóasztalhoz. Ez rendkívül nehéz dilemmát jelent az izraeli vezetésnek: elfogadjanak-e egy részleges tűzszünetet néhány túszért cserébe, vagy vigyék végig a katonai műveleteket

 – fejtette ki.

Robert C. Castel elemzései egyértelműek: a geopolitikai realitásokat nem lehet kikerülni, legyen szó Ukrajnáról, a nagyhatalmak közötti tárgyalásokról vagy a Közel-Keletről. „A háború és a diplomácia nem egymást kizáró folyamatok, hanem ugyanannak az éremnek a két oldala” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Borítókép: Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (Fotó: MW-archívum)