Robert C. Castel a Frontban: „A háború és a diplomácia ugyanannak az éremnek a két oldala” + videó

Az ukrán fronton zajló fejleményektől a Trump–Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó lehetőségéig számos aktuális biztonságpolitikai kérdést értékelt Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Front legfrissebb adásában. Castel szerint a Nyugat és Oroszország közötti világnézeti különbségek sokáig ellehetetlenítették a párbeszédet, ám Donald Trump elnökké választása új alapokra helyezte a tárgyalásokat.

Robert C. Castel szerint a Nyugat Ukrajna túszává válhat (Fotó: Magyar Nemzet)

Budapest mint a csúcstalálkozó lehetséges helyszíne

A hírek szerint Trump szervez egy újabb csúcstalálkozót, amelyen Putyin és Zelenszkij is részt venne. A helyszínek között Budapest is felmerült, amit a Fehér Ház szóvivője is megerősített. Castel szerint nem csupán logisztikai kérdésről van szó, hanem szimbolikáról. 

Ha a találkozót Bécsben vagy Genfben tartanák, annak hidegháborús üzenete lenne: két szuperhatalom tárgyal a világ sorsáról. Ha viszont Budapesten kerülne rá sor, az azt jelezné, hogy a háború regionális kérdés, amelyet az európaiaknak kell kezelniük.

„Trump számára pedig lehetőség lenne megmutatni, hogy az amerikai szövetségi rendszerben ő dönt, és Magyarországot támogatja” – emelte ki.

Ugyanakkor emlékeztetett a budapesti memorandumra is, amelyben 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről biztonsági garanciákért cserébe – garanciákért, amelyek végül semmit sem értek. „Ez Budapest számára kellemetlen emlék, amelyet az ukrán fél nehezen fogadna el” – tette hozzá.

Biztonsági garanciák: mit érnek valójában?

Az adás harmadik részében Castel a lehetséges biztonsági garanciákról beszélt. Három típust különített el: papírbiztonság, mint a budapesti jegyzék vagy a NATO 5. cikkelye, amely nem jelent automatikus katonai beavatkozást. „Botlatózsinór”, vagyis külföldi csapatok állomásoztatása, amelyek puszta jelenlétükkel köteleznék az adott országot a beavatkozásra. Valódi garancia, amelyet Castel szerint csak saját katonai képességek jelenthetnek. 

Izraelt sem papírok védik, hanem a saját hadereje

 – jegyezte meg.

Szerinte a legnagyobb kérdés, megtalálható-e az a pont, amely Ukrajnának elegendő védelmet nyújt, Oroszország számára azonban még nem jelent elfogadhatatlan fenyegetést. „Ez az archimédeszi pont a béke kulcsa lehet” – mondta.

Drónháború és fegyverkezési verseny

Castel részletesen beszélt a drónok háborús szerepéről is. 

A drón ma már nem platform, hanem lőszer. Ezrével, tízezrével pusztulnak el a fronton. Az Egyesült Államoknak komoly dróndeficitje van, mert a hadiipara inkább drága, bonyolult fegyvereket gyárt, nem olcsó, egyszer használatos eszközöket

 – hangsúlyozta.

Szó esett a nukleáris fegyverek fejlesztéséről is, amely szerinte globális trend: „Az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak egyaránt új atomfegyvereket fejlesztenek. Egy új nukleáris reneszánsz küszöbén állunk.”

Közel-Kelet: a Hamász és Izrael dilemmája

A beszélgetés végén az izraeli–palesztin konfliktus is szóba került. Castel szerint a Hamász hónapokig húzta az időt a tűzszüneti tárgyalásokon, miközben ingyen élvezte a harcok szünetét. 

Most, hogy Izrael valóban katonai megoldásra készül, a Hamász visszatérne a tárgyalóasztalhoz. Ez rendkívül nehéz dilemmát jelent az izraeli vezetésnek: elfogadjanak-e egy részleges tűzszünetet néhány túszért cserébe, vagy vigyék végig a katonai műveleteket

 – fejtette ki.

Robert C. Castel elemzései egyértelműek: a geopolitikai realitásokat nem lehet kikerülni, legyen szó Ukrajnáról, a nagyhatalmak közötti tárgyalásokról vagy a Közel-Keletről. „A háború és a diplomácia nem egymást kizáró folyamatok, hanem ugyanannak az éremnek a két oldala” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Borítókép: Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (Fotó: MW-archívum)