A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk hetedik részében Győr-Moson-Sopron megyét vesszük górcső alá.
Az ország északnyugati részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény hét egyéni választókerületet állított föl. Győrnek három körzet jutott, ezenkívül létrejött egy mosonmagyaróvári, csornai, kapuvári és soproni választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi hét helyett öt egyéni körzetet juttatott Győr-Moson-Sopronnak. Az új szisztéma szerint létrejött két győri, egy mosonmagyaróvári, egy csornai és egy soproni körzet. A legtöbb település (75 darab) a csornai körzethez tartozik.
Az 1990-es országgyűlési választás a Kisalföldön az első forduló listás szavazatai alapján az SZDSZ sikerét hozta, amely közel öt százalékponttal előzte meg a későbbi győztes demokrata fórumot. A megyében átlagon felül szerepelt a Fidesz és a KDNP, az előbbi alakulat a soproni, míg az utóbbi a kapuvári választókerületben rendelkezett kiemelkedő támogatottsággal. A második fordulóban az MDF és az SZDSZ is három-három körzetet nyert meg. A legnagyobb küzdelem a soproni választókerületben volt, ahol az első körben Szájer József, a Fidesz jelöltje a voksok közel 30 százalékát szerezte meg, míg az április 8-ai második fordulóban 217 szavazattal győzte le az MDF politikusát, Kárpáti Lászlót.
Az 1994-es parlamenti voksolás Győr-Moson-Sopronban is az MSZP jelentős megerősödését hozta, de a szocialisták így is közel hét százalékponttal gyengében szerepeltek a megyében, mint ami az országos átlaguk volt. Egyébként a támogatottságuk egyetlen választókerületben sem érte el a 30 százalékot. Nagyon jó eredményt ért el a Kisalföldön az SZDSZ, az FKGP és a KDNP. A május 29-ei második forduló roppant kiélezett küzdelmet hozott a megyében. Az MSZP végül négy, az SZDSZ kettő, míg az MDF egy választókerületben győzött. A legizgalmasabb verseny a kapuvári körzetben alakult ki, ahol az MDF politikusa végül tíz szavazattal előzte a szabad demokraták aspiránsát.
A tizenhat évvel ezelőtti parlamenti választáson a megyében a listás voksolást a Fidesz nyerte, azonban az MSZP több mint 30 százalékos támogatottságával javított 1994-es eredményén. Az akkor még ellenzéki jobbközép párt Sopronban és Csornán szerepelt a legjobban, míg a szocialisták Győrben és Mosonmagyaróváron. A második kör előtt a Fidesz öt, míg az MSZP két helyen vezetett. A május 24-ei voksolás a szocialisták súlyos vereségét hozta a megyében, mivel mindegyik körzetben vesztettek, ráadásul a Fidesz három választókerületben is 60 százalék fölötti támogatottságot ért el.
A 2002-es országgyűlési választás Győr-Moson-Sopronban a Fidesz–MDF szövetség totális győzelmét hozta, mivel a kormánypártok 15 százalékponttal előzték meg az MSZP listáját. Az első fordulóban három körzetben a kormánypártok, míg egy győri kerületben a szocialisták szerezték meg a mandátumot. A megmaradt három körzetből kettőben a Fidesz–MDF, míg egyben az MSZP jelöltje vezetett. A második fordulóban végül a Fidesz a mosonmagyaróvári körzetben is tudott fordítani, így 6:1 arányban diadalmaskodott. A megye történetében ezzel 1990-et követően immáron másodszor a későbbi ellenzéki erőkre voksolt.
A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választáson a Fidesz–KDNP szövetség minimális visszaesését, míg az MSZP addigi legjobb szereplését láthattuk. A szocialisták három választókerületben is 40 százalék fölötti listás eredményt értek el, míg a jobbközép ellenzéki szövetség támogatottsága 50 százalék alá esett megyei szinten. A Fidesz–KDNP három egyéni körzetben tudta a mandátumot megszerezni az első körben, és három körzetben az élről várhatta a folytatást.
Az április 23-ai második fordulóban a szocialisták és az ellenzék is kettő-kettő mandátumot szerzett. A legnagyobb küzdelem a győri 3-as választókerületben volt, ahol Szijjártó Péter, a Fidesz–KDNP jelöltje minimális előnnyel fordult, de végül Balogh József, az MSZP jelöltje 127 szavazattal legyőzte az ellenzéki jelöltet. Bár a kisalföldi megye ismét az ellenzéki erőket részesítette előnyben, 2002-höz képest a baloldal erősödni tudott az ország ezen szegletében.
A 2010-es országgyűlési választás az ország egészéhez hasonlóan Győr-Moson-Sopronban is az MSZP összeomlását, és a Fidesz–KDNP sima diadalát hozta. A szocialista párt a megyében 16,87 százalékos eredményével egyértelműen középpárti szintre süllyedt vissza, három választókerületben a 15 százalékos eredményt sem érték el. Az akkor még ellenzéki Fidesz az összes választókerületben már az első fordulóban elhódította a mandátumot, négy választókerületben 60 százalék fölötti eredménnyel. Így Győr-Moson-Sopron 1998-at követően ismételten kormánypártivá változott.
Az ország északnyugati részén található megye az elmúlt hat országgyűlési választása alapján egyértelműen jobboldali fellegvárnak mondható. Az 1990-es években a liberális SZDSZ, majd a Fidesz vált domináns párttá, miközben az MSZP csupán 2006-ban tudta megközelíteni a jobboldalt, de ugyebár akkor országosan is a csúcson voltak. Győr-Moson-Sopronban három olyan választókerület volt (Sopron, Kapuvár, győri 3-as), ahol a baloldal még egyszer sem tudott győzni, ami szintén azt mutatja, hogy sok babér csak nagyon extrém helyzetben teremtődne az MSZP számára.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. Az újonnan létrehozott öt új választókerület közül a baloldal a győri 1-es és a mosonmagyaróvári körzetben rendelkezik a legerősebb bázissal. A győri 1-esben nagy valószínűséggel a balliberális oldal 2002-ben és 2006-ban is megszerezte volna a mandátumot, míg Mosonmagyaróváron csak 2006-ban. A maradék három körzet egyértelműen jobboldali dominanciával rendelkezik.
Mindezek alapján, ha a mostani baloldali összefogás két egyéni kerületet is meg tudna nyerni a megyében, akkor országosan is győzelemre lennének ítélve, mivel ez azt jelentené, hogy a baloldal a stabil körzeteit országosan megnyerné, ami elegendő lenne a parlamenti többséghez. A sikerhez legalább a 2006-os szintjét kéne hoznia a balliberális tábornak, ami egyelőre viszonylag távolinak tűnik. A papírforma alapján a győri 1-es körzetben inkább a baloldal sikere várható, míg Mosonmagyaróváron a Fidesz–KDNP-é lesz a mandátum. Így Győr-Moson-Sopronban 4:1-es arányú jobbközép diadal várható.
