A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenegyedik részében Komárom-Esztergom megyét vesszük górcső alá.
Az ország északnyugati részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény öt egyéni választókerületet állított föl. Létrejött egy tatabányai, tatai, kisbéri, esztergomi és egy komáromi választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi öt helyett három egyéni körzetet juttatott Komárom-Esztergom megyének. Az új szisztéma szerint létrejött egy tatabányai, egy esztergomi és egy komáromi körzet. A legtöbb település (41 darab) a komáromi körzethez tartozik.
Az 1990-es országgyűlési választás az országos trenddel szemben az SZDSZ sikerét hozta Komárom-Esztergomban. A szabad demokraták közel három százalékponttal előzték meg a Magyar Demokrata Fórumot, a legnagyobb támogatottsággal a tatabányai választókerületben bírtak. A második fordulóban is a későbbi ellenzéki párt minimális fölénye érvényesült, mivel három választókerületben végeztek az élen, míg az MDF kettőben. Meglepő volt, hogy az SZDSZ az esztergomi körzetben is megszerezte a mandátumot, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az MDF és a KDNP jelöltje közül egyik sem lépett vissza a másik javára.
A második szabad választáson a szocialista párt elsöprő győzelmét láthattuk Komárom-Esztergomban. A szocialisták közel 16 százalékpontot vertek az SZDSZ-re, ráadásul a kisbéri választókerületben Keleti György már az első fordulóban megszerezte a mandátumot. A második forduló természetesen semmilyen meglepetést nem hozott, mivel az MSZP a fennmaradó négy körzetet megnyerte. A legnehezebb dolguk a szocialistáknak az esztergomi választókerületben volt, ahol csupán hat százalékponttal tudták megelőzni az SZDSZ aspiránsát. 1990 után tehát a megye a későbbi ellenzék helyett az országosan nyertes alakulatot részesítette előnyben.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulója abból a szempontból hozott meglepetést Komárom-Esztergomban, hogy az MSZP országosan a legjobb listás eredményével (38,83 százalék) nagyon simán megverte a Fideszt. A politikai erőviszonyokat jól jellemzi, hogy az FKgP országos átlaga alatt, míg az SZDSZ jóval afölött szerepelt. A balliberális oldal nagy reményekkel várhatta a második fordulót, mivel mind az öt egyéni körzetben az élről folytathatták.
Mindezek ellenére a Fidesz képes volt a tatai és az esztergomi választókerületben megfordítani az eredményt, ami egyben óriási kudarc volt a szocialisták számára. Az MSZP országos veresége ellenére a megyén belül a tatabányai, a komáromi és a kisbéri körzetben megőrizte domináns pozícióját, a jobboldalnak harmadik nekifutásra végre sikerült Esztergomban nyernie. Komárom-Esztergom a szabad választások történetében összességében másodszor is a későbbi ellenzéknek szavazott bizalmat.
A múlt ismertében egyáltalán nem volt meglepő, hogy a 2002-es országgyűlési választáson az MSZP ismételten Komárom-Esztergomban érte el országosan a legjobb listás eredményét (49,33 százalék), amivel nagyon simán verte a Fidesz–MDF-szövetséget. 1994-hez hasonlóan a kisbéri választókerületben Keleti ismét az első fordulóban megszerezte a mandátumot, míg a másik négy körzetben is az élről folytathatták az MSZP jelöltjei. A második körben természetesen az MSZP mindegyik körzetet elhódította, Tatán volt a legszorosabb a verseny, míg Tatabányán közel 70 százalékot kapott a későbbi kormánypárt jelöltje. Komárom-Esztergom így ismételten kormánypárti megyévé változott.
A 2006-os országgyűlési voksoláson ismételten az MSZP szerezte meg az első helyet a pártok versenyében, de a jobbközép ellenzéknek sikerült némileg közelebb férkőzni hozzájuk. Bár a szocialisták a tatabányai és a kisbéri körzetben már az első fordulóban megszerezték a mandátumot, de a tatai választókerületben a Fidesz–KDNP jelöltje várhatta a második kört az élről. Nem nagy meglepetésre, de a szocialisták végül az összes választókerületet behúzták, így gyakorlatilag hozták Komárom-Esztergomban az 1994-es és a 2002-es eredményüket, amivel a megye továbbra is a párt egyik legerősebb bástyája maradt.
A négy évvel ezelőtti parlamenti választás az ország ezen részén is komoly változásokat hozott, de más, korábbi szocialista párti dominanciájú megyékkel szemben itt másként alakultak a dolgok. Míg az ország keleti részén a Jobbik tört előre az MSZP rovására, addig Komárom-Esztergomban a szocialisták legjobb vidéki eredményüket érték el, és simán verték a radikális pártot. A megyében nagyon jó eredményt ért el az LMP, így nem nehéz megtippelni, hogy az új alakulat jelentős mennyiségű, korábban baloldali irányultságú voksolót szívott föl.
A Fidesz–KDNP megerősödését jól mutatta, hogy három választókerületet is megnyert az első fordulóban, de Tatabányán és Esztergomban újrázni kellett. Az MSZP korábbi bázisának a legnagyobb részét egyértelműen a tatabányai választókerületben őrizte meg, ahol a párt jelöltje a második fordulóban közel 40 százalékot ért el, de Esztergomban is közel 30 százalékot sikerült összesíteni. A 2010-es voksolás tehát a baloldal súlyos vereségét hozta a megyében, bár annak aránya lényegesen elmaradt az ország más részein tapasztalhatótól.
Az elmúlt hat országgyűlési választást mérlegre téve egyértelműen kirajzolódik előttünk, hogy Komárom-Esztergom megye a hazai baloldal egyik legerősebb bázisa. Ennek egyik remek példája, hogy az itt élők 1990-ben is inkább a baloldalhoz köthető SZDSZ-re voksoltak, szemben a nyíltan jobbközép MDF-fel. A szocialisták dominanciája ezt követően 2010-ig megtörhetetlen volt, de a négy évvel ezelőtti voksoláson sem ment át olyan összeomláson a baloldal, mint például a kelet-magyarországi megyékben.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. Ha a 2002-es és a 2006-os eredményeket nézzük, akkor a baloldal mindkét voksolás alkalmával nagyon simán hozta volna el a megye három választókerületét. 2010-ben fordult volna a kocka, de a tatabányai körzetben a baloldal támogatottsága az LMP-vel együtt több mint 35 százalékos volt, míg a Fidesz–KDNP csupán 46 százalékot tudott elérni.
Mindezek alapján a legvalószínűbb eredmény a megyében az, hogy a baloldali összeborulás pártjai mindhárom választókerületet megszerzik. A Jobbik itt korábban sem tudott sok protesztszavazatot felszívni, ami a megye nagyon erős baloldali hagyományai alapján idén sem várható. A jobbközép erőknek a legnagyobb esélye a mandátumszerzése a kisbéri választókerületben van.
