Az összes körzetet viheti a baloldal Komáromban

A múlt alapján a balliberális oldal mindent vihet Komárom-Esztergom megyében.

Kovács András
2014. 03. 27. 13:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenegyedik részében Komárom-Esztergom megyét vesszük górcső alá.

Az ország északnyugati részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény öt egyéni választókerületet állított föl. Létrejött egy tatabányai, tatai, kisbéri, esztergomi és egy komáromi választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi öt helyett három egyéni körzetet juttatott Komárom-Esztergom megyének. Az új szisztéma szerint létrejött egy tatabányai, egy esztergomi és egy komáromi körzet. A legtöbb település (41 darab) a komáromi körzethez tartozik.

 

Az 1990-es országgyűlési választás az országos trenddel szemben az SZDSZ sikerét hozta Komárom-Esztergomban. A szabad demokraták közel három százalékponttal előzték meg a Magyar Demokrata Fórumot, a legnagyobb támogatottsággal a tatabányai választókerületben bírtak. A második fordulóban is a későbbi ellenzéki párt minimális fölénye érvényesült, mivel három választókerületben végeztek az élen, míg az MDF kettőben. Meglepő volt, hogy az SZDSZ az esztergomi körzetben is megszerezte a mandátumot, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az MDF és a KDNP jelöltje közül egyik sem lépett vissza a másik javára.

A második szabad választáson a szocialista párt elsöprő győzelmét láthattuk Komárom-Esztergomban. A szocialisták közel 16 százalékpontot vertek az SZDSZ-re, ráadásul a kisbéri választókerületben Keleti György már az első fordulóban megszerezte a mandátumot. A második forduló természetesen semmilyen meglepetést nem hozott, mivel az MSZP a fennmaradó négy körzetet megnyerte. A legnehezebb dolguk a szocialistáknak az esztergomi választókerületben volt, ahol csupán hat százalékponttal tudták megelőzni az SZDSZ aspiránsát. 1990 után tehát a megye a későbbi ellenzék helyett az országosan nyertes alakulatot részesítette előnyben.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulója abból a szempontból hozott meglepetést Komárom-Esztergomban, hogy az MSZP országosan a legjobb listás eredményével (38,83 százalék) nagyon simán megverte a Fideszt. A politikai erőviszonyokat jól jellemzi, hogy az FKgP országos átlaga alatt, míg az SZDSZ jóval afölött szerepelt. A balliberális oldal nagy reményekkel várhatta a második fordulót, mivel mind az öt egyéni körzetben az élről folytathatták.

Mindezek ellenére a Fidesz képes volt a tatai és az esztergomi választókerületben megfordítani az eredményt, ami egyben óriási kudarc volt a szocialisták számára. Az MSZP országos veresége ellenére a megyén belül a tatabányai, a komáromi és a kisbéri körzetben megőrizte domináns pozícióját, a jobboldalnak harmadik nekifutásra végre sikerült Esztergomban nyernie. Komárom-Esztergom a szabad választások történetében összességében másodszor is a későbbi ellenzéknek szavazott bizalmat.

A múlt ismertében egyáltalán nem volt meglepő, hogy a 2002-es országgyűlési választáson az MSZP ismételten Komárom-Esztergomban érte el országosan a legjobb listás eredményét (49,33 százalék), amivel nagyon simán verte a Fidesz–MDF-szövetséget. 1994-hez hasonlóan a kisbéri választókerületben Keleti ismét az első fordulóban megszerezte a mandátumot, míg a másik négy körzetben is az élről folytathatták az MSZP jelöltjei. A második körben természetesen az MSZP mindegyik körzetet elhódította, Tatán volt a legszorosabb a verseny, míg Tatabányán közel 70 százalékot kapott a későbbi kormánypárt jelöltje. Komárom-Esztergom így ismételten kormánypárti megyévé változott.

A 2006-os országgyűlési voksoláson ismételten az MSZP szerezte meg az első helyet a pártok versenyében, de a jobbközép ellenzéknek sikerült némileg közelebb férkőzni hozzájuk. Bár a szocialisták a tatabányai és a kisbéri körzetben már az első fordulóban megszerezték a mandátumot, de a tatai választókerületben a Fidesz–KDNP jelöltje várhatta a második kört az élről. Nem nagy meglepetésre, de a szocialisták végül az összes választókerületet behúzták, így gyakorlatilag hozták Komárom-Esztergomban az 1994-es és a 2002-es eredményüket, amivel a megye továbbra is a párt egyik legerősebb bástyája maradt.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás az ország ezen részén is komoly változásokat hozott, de más, korábbi szocialista párti dominanciájú megyékkel szemben itt másként alakultak a dolgok. Míg az ország keleti részén a Jobbik tört előre az MSZP rovására, addig Komárom-Esztergomban a szocialisták legjobb vidéki eredményüket érték el, és simán verték a radikális pártot. A megyében nagyon jó eredményt ért el az LMP, így nem nehéz megtippelni, hogy az új alakulat jelentős mennyiségű, korábban baloldali irányultságú voksolót szívott föl.

A Fidesz–KDNP megerősödését jól mutatta, hogy három választókerületet is megnyert az első fordulóban, de Tatabányán és Esztergomban újrázni kellett. Az MSZP korábbi bázisának a legnagyobb részét egyértelműen a tatabányai választókerületben őrizte meg, ahol a párt jelöltje a második fordulóban közel 40 százalékot ért el, de Esztergomban is közel 30 százalékot sikerült összesíteni. A 2010-es voksolás tehát a baloldal súlyos vereségét hozta a megyében, bár annak aránya lényegesen elmaradt az ország más részein tapasztalhatótól.

Az elmúlt hat országgyűlési választást mérlegre téve egyértelműen kirajzolódik előttünk, hogy Komárom-Esztergom megye a hazai baloldal egyik legerősebb bázisa. Ennek egyik remek példája, hogy az itt élők 1990-ben is inkább a baloldalhoz köthető SZDSZ-re voksoltak, szemben a nyíltan jobbközép MDF-fel. A szocialisták dominanciája ezt követően 2010-ig megtörhetetlen volt, de a négy évvel ezelőtti voksoláson sem ment át olyan összeomláson a baloldal, mint például a kelet-magyarországi megyékben.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. Ha a 2002-es és a 2006-os eredményeket nézzük, akkor a baloldal mindkét voksolás alkalmával nagyon simán hozta volna el a megye három választókerületét. 2010-ben fordult volna a kocka, de a tatabányai körzetben a baloldal támogatottsága az LMP-vel együtt több mint 35 százalékos volt, míg a Fidesz–KDNP csupán 46 százalékot tudott elérni.

Mindezek alapján a legvalószínűbb eredmény a megyében az, hogy a baloldali összeborulás pártjai mindhárom választókerületet megszerzik. A Jobbik itt korábban sem tudott sok protesztszavazatot felszívni, ami a megye nagyon erős baloldali hagyományai alapján idén sem várható. A jobbközép erőknek a legnagyobb esélye a mandátumszerzése a kisbéri választókerületben van.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.