Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság keddi zárt ülése után újságíróknak elmondta: kedden a Külügyminisztérium tájékoztatásának köszönhetően megismerhették az ottawai, a berlini, a londoni és a moszkvai nagykövet írásbeli tájékoztatását. Ezeket a korábbi miniszteri és államtitkári meghallgatások során szerzett információkkal kiegészítve feljegyzésben elküldik a házelnöknek is. A feljegyzést a testület keddi egyhangú döntése alapján Kocsis Máténak, a bizottság fideszes elnökének kell majd elkészítenie.
Ezenfelül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság mandátumának lejártáig, március 31-éig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre – közölte Gulyás.
A fideszes képviselő ismét kiemelte: tömeges, alapvető emberijog-sértés történt. Abban érdekeltek, hogy jó transzatlanti kapcsolatok legyenek, viszont az Egyesült Államoknak is be kell látnia, hogy az általa korábban folytatott gyakorlat a szövetségesekkel szemben tarthatatlan – szögezte le.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, a szervezet egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége a napvilágra került információk szerint már-már „orwelli mennyiségű” adatot gyűjt be nap mint nap megfigyelt célpontjaitól világszerte, de a szervezet magyarok százezreinek adataihoz is hozzáférhetett jogsértő módon. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgatta az NSA.
Ha többet akar megtudni a nemzetközi lehallgatási botrányról, illetve magyar vonatkozásairól, kattintson összefoglaló cikkünkre.
Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság januárban tartotta első ülését, amelyen az ügyrendtervezetet vitatták meg, és kialakították a munkatervet. E szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg.
Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság elnöke a január 30-án tartott ülés után azt mondta, hogy a testület ülésén elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni. Kocsis Máté és Gulyás Gergely azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban.
Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely korábban azt mondta: úgy tudják, hogy a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások után elfogadott – máig érvényben lévő – Patriot Act néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette, ez a törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között, így a személyes adatvédelemben – köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is – akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere „teljes egészében hiányzik” – fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.
