A vizsgálóbizottság januárban tartotta első ülését, amelyen az ügyrendtervezetet vitatták meg, és kialakították a munkatervet. E szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg.
Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság elnöke a január 30-án tartott ülés után azt mondta, hogy a testület ülésén elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni. Kocsis Máté és Gulyás Gergely azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban.
Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely korábban azt mondta: úgy tudják, hogy a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások után elfogadott – máig érvényben lévő – Patriot Act néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette, ez a törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között, így a személyes adatvédelemben – köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is – akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere „teljes egészében hiányzik” – fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.
