A 240 milliós devizabotrányban és zűrzavaros útlevél-hamisítási ügyben főszereplő, volt MSZP-alelnök Simon Gábor azelőtt, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány államtitkára lett, szükségszerűen átesett egy C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, ami nem mutatott ki esetében semmi akadályt a Munkaügyi és Szociális Minisztérium egyik vezető széke felé. Simon egy évvel később még egy ilyen átvilágításon gond nélkül átcsusszant, de erről később.
A 2008–2009-es időszakban ugyanaz a Szilvásy György volt a titokminiszter, akiről a Magyar Nemzet idén március elején megírta, 2007-ben átment a keze alatt, majd kisvártatva eltűnt legalább száz oldalt kitevő műveleti irat, amely az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt indult titkosszolgálati vizsgálatok során keletkezett.
Gyurcsány Ferenc erős embere a gyakorlatilag ugyanebben az időben (2008) hackertámadások formájában kirobbant úgynevezett kémbotránynak szintén kulcsfigurája, ebben az ügyben idén várható másodfokú ítélet. Ismert, tavaly júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedésért.
A tavaly március 12-én megnyitott ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint – elképesztő, a világtörténelemben is példátlan módon – az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba. Az ítéletet hosszú évtizedekre titkosították.
Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a Hír TV-ben a minap erre az összefüggésre mutatott rá, mondván: „Vagy nem jól működik a nemzetbiztonsági rendszer, ott hibáztak valakik, vagy azok vétettek, akik aláírták annak idején Simon Gábor C típusú átvilágítását úgy, hogy pozitívan, ami után munkaügyi államtitkár lehetett. Ugye itt MSZP-s politikusokról lehet szó, meg az akkori szolgálatok vezetőjéről; és az is elképzelhető, hogy falaztak egymásnak.” Németh akkor azt is aláhúzta, hogy „nem először fordul elő ilyen, rengeteg nemzetbiztonsági problémában ugyanezek a nevek fordulnak elő. Ugye a kémügyre hivatkozhatok, az őszödi beszédre lehet hivatkozni, az őszödi beszédnél eltűnt iratokra, tehát ugyanazt a csoportot látjuk.”
A meghökkentően simán lezajlott átvilágításban szereplő csoport tehát Németh szerint jól körülhatárolható, ezért az MNO a mozaikkockák összerakását kérte a bizottsági alelnöktől.
– A politika kinevezettjeiről beszélünk. 2008 után 2009-ben is kértek Simon Gáborról C típusú átvilágítást. A 2008-ast a Gyurcsány-kormány időszakában: ekkor az átvilágítást Kiss Péter kérte munkaügyi miniszterként, és az átvilágítást elvégezte az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal, ezt akkor Laborc Sándor vezette. Laborc fölterjesztette az iratot, amit még aláírt Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is – sorolta Németh Szilárd.
Ficsor és Molnár – Gyurcsánnyal jöttek
2009-ben a Bajnai-kormány idején szintén Laborc, illetve az ő főigazgató-helyettese volt az aláíró, tehát Laborcnak tudnia kellett róla. Ekkor már a Gyurcsány által fölfedezett Ficsor Ádám volt a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter (róla bővebben keretes írásunkban), ő is láttamozta az átvilágításról készült iratot, mint Németh mondja.
– Ebben az időben Molnár Csaba volt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, ő kérte Simon Gábor második átvilágítását mint Simon főnöke – folytatta. Hogy miként falazhattak egymásnak a megnevezettek? Németh ezt mondja: – Van itt egy bűncselekmény és egy rendkívül magas pozíciójú személy, akinek az esetében a nemzetbiztonsági átvilágítás nem mutatott ki semmit; az a kérdés tehát, hogy az átvilágítás ér-e csupán annyit, mint vászontarisznyán a lakat, amit nehezen tudok elképzelni, vagy valakik valamilyen információt nem továbbítottak. Esetleg „nem is volt érdekes” a nemzetbiztonsági vizsgálat, mert egymásnak elnézik az ügyeket – sorolta a változatokat a politikus, hozzátéve: – Ugyanezek a személyek, akiknek a nevét felsoroltam, ezek az emberek vannak benne mások mellett a kémbotrányban, az UD-botrányban, az őszödi beszéd eltűnt aktáinak ügyében, és ezekkel az emberekkel találkozunk a Portik-találkozóknál is. Az ő főnöküket pedig úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. (Molnár Csaba szerepvállalásáról bővebben szintén keretes írásunkban.)
Németh Szilárdnak szegeztük a kérdést, hogy ezek után felmerülhet-e, hogy árnyék-titkosszolgálat működött az NBH-n kívül, olyan, amelyik esetleg nem a magyar állam érdekeit védte. A bizottsági alelnök azt mondta:
– Nekem erre nincs adatom, de mindenképpen érdemes lenne erre odafigyelni, mert hogyha a titkosszolgálat felügyeletén belül ilyen előfordulhat, mint amiről a fentiekben szó volt, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy árnyék-titkosszolgálat van.
Ezek után az is érdekes lehet, hogy milyen, az elmúlt évtizedben zajlott, titkosszolgálatokat is érintő ügyben tevékenykedhetett egy ilyen csoport – ha volt.
– A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén olyan információk jutottak a birtokunkba, amelyek még további kérdéseket vetnek fel, de ezekről most még nem tudok tájékoztatást adni, mert titkos adatok. A teljes ügy teljes nyilvánosságát szeretnénk elérni akkor, amikor ez már nem zavarja a nyomozás eredményességét – tájékoztatta az MNO-t Németh Szilárd.
