A parancsteljesítés közben fegyverrel a kézben eleső katona mindig hős, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel végződött a csata vagy a háború, és attól is, hogy milyen politikai célok érdekében folyt a fegyveres küzdelem – mondta. Hozzátette: soha haza nem térő hőseink példája, személyes áldozata, hűsége is benne volt abban a döntésben, amelyet Narda népe 1923-ban a több Pinka menti településsel együtt meghozott, amikor népszavazáson kinyilvánították akaratukat, hogy Magyarországhoz tartozzanak.
Hende Csaba az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: hős katonáink azért áldozták parancsot teljesítve az életüket, hogy hitet tegyenek az összetartozásunk mellett. Ennek a népnek minden tagja összetartozik, imádkozzon bármilyen nyelven – mondta. Hozzáfűzte: emlékezni kell azért is, hogy mindig tudatában legyünk annak, milyen drága kincs a béke, és együtt kell fohászkodnunk azért, hogy soha többé ne legyen háború.
Glavanics Krisztina (független), Narda polgármestere felidézte, hogy az 1927-ben felállított első világháborús emlékművet Amerikában élő nardai leszármazottak adományaiból emelték, 1989-ben helyeztek el rajta egy táblát a második világháború hőseinek és áldozatainak emlékére. Azóta nem volt elegendő pénze a településnek az emlékmű felújítására, most azonban a Honvédelmi Minisztérium forrásaiból a miniszter személyes döntése alapján lehetőség nyílt erre – mondta.
Glavanics Kirisztina bejelentette: az ötszáz lakosú község rövidesen 5,6 millió forintos támogatásban részesül, mert azok közé a települések közé tartozik, amelyek jól gazdálkodtak, így nem kellett tartozást átvállalnia tőle az államnak.
Az ünnepségen újra megszentelték az emlékművet, majd katonai tiszteletadás mellett helyezték el a résztvevők koszorúikat és virágaikat.
