Az Országgyűlés elnöke csütörtökön Székesfehérváron, a Szent István téren megtartott kampányrendezvényen, mintegy négyszáz résztvevő előtt elmondta, „a ma szakértőként tündökölni szándékozó Bajnai Gordon kormányától” a törvényben rögzített 4,7 százalékos államháztartási hiány felett további 500 milliárd forintnyi hiányt örököltek 2010-ben. „Ha nem tudtuk volna tűzoltó jelleggel kezelni a válságot, akkor szeptemberre, októberre az ország működésképtelen lett volna: nem lett volna nyugdíj, fizetés a közszférában, és megállt volna az élet” – tette hozzá.
Emlékeztetett: 2002-ben az első Orbán-kormány 320 milliárd forint szabadon felhasználható forrást „hagyott örökül” az MSZP-SZDSZ koalícióra.
„Mi nemhogy 320 milliárd forintot nem kaptunk, hanem 500 milliárdos hiányról kellett gondoskodnunk úgy, hogy az Európai Bizottság tagjai és az IMF-vezetők – akik falaztak a trükkök százainak és tudták, hogy Gyurcsányék egyetlen száma sem igaz – nem voltak hajlandók egyetlen percnyi türelmet sem adni” – fogalmazott. Jelezte, ilyen körülmények között, nagy nemzetközi nyomás mellett „átépítettük és megújítottuk Magyarországot”.
Kövér László az elvégzett munka alátámasztására megemlítette, hogy több mint 700 törvényt alkottak és húszéves adósságot törlesztettek az alaptörvénnyel. Az új választási törvénnyel a parlament létszámát csökkentették úgy, hogy „azok a fideszes képviselők is megnyomták az igen gombot, akik pontosan tudták, hogy a létszámcsökkentéssel kihúzzák nadrágjuk alól a széket”.
Közölte: az államigazgatás reformja mellett megújult a közoktatás, a felső- és szakoktatás, a nyugdíjrendszer és a szociális ellátórendszer. Hozzátette: az egészségügyben soha nem látott fejlesztések indultak el uniós forrásokból, „amit mi nem herdáltunk el, elődeinkkel szemben”.
A házelnök kiemelte: megerősítették a rendőrséget és 280 ezer embernek adtak munkát, „akiknek a fele a versenyszférában talált” állást. Emelkedő pályára állt a gazdaság, megalkották a nemzeti újraegyesítés közjogi kereteit, az önkormányzatokat pedig kimentették az adósságból – mondta.
Kövér László szerint „sokat tettünk, de nem végeztünk a munkával”. Úgy vélte: folytatni kell az államigazgatás reformját, be kell fejezni az oktatási rendszer átalakítását, ki kell vezetni a devizahiteleket a piacról, bővíteni kell az agrárium és a magyar kis- és középvállalkozások piacait.
„Olyan társadalmi folyamatokat kell beindítani, hogy megállítható legyen az 1980 óta tartó népességfogyási tendencia, amelynek figyelmen kívül hagyása a magyar politikai és szellemi elit legnagyobb bűne, amit elkövetett mindannyiunk ellen 1990 óta” – fogalmazott.
A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyar történelem mindig az újrakezdések sorozata volt. Megjegyezte: újra kellett kezdeni 2010-ben is, de ahhoz, hogy „végre megszakadjon a kényszerű újrakezdések végtelennek látszó sorozata, csak annyi kell, hogy most ne hagyjuk abba, amit együtt elkezdtünk”.
Vargha Tamás, a Fejér megyei 1-es választókerület Fidesz–KDNP-s képviselőjelöltje szerint április 6-án Magyarország és Székesfehérvár sorsa is a tét. Úgy vélte, két választási lehetőség van: „visszaengedjük-e az országot romba döntő nyolc év kormányzását, vagy az elmúlt négy évben megkezdett és megalapozott utat követjük”.
Törő Gábor a Fejér megyei 2-es választókerület Fidesz–KDNP-s képviselőjelöltje hangsúlyozta: az elmúlt években „az ellendrukkerek dacára egy elképzeléseit valóra váltó nemzet lettünk”. Jelezte: kell még négy és nyolc év ahhoz, hogy „tovább haladhassunk”.
Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a város Magyarország egyetlen korábbi kormányától sem kapott annyit támogatást, mint 2010 és 2014 között. Arra kérte a választópolgárokat: tegyenek hitet a kormány mellett, hogy folytathassa a megkezdett munkát.
