Megszűnt a luxus: saját magukat tartják el a rabok

2010 előtt a légkondis rabszállítók, a kormányváltás óta az önfenntartó börtönök fémjelzik egyre inkább a hazai büntetés-végrehajtást.

A következő bő egy év csendes munkával folyt, majd Pintér Sándor 2012 februárjában a Közgázon jelentette be: a büntetés-végrehajtás üzemeltetésében álló vágóhíd után újabb termelőegységek születnek, a mindennapi kenyeret például saját fenntartású pékségben állítják elő. Az átalakítás részleteiben a Fidesz szakpolitikusa, Kulcsár József szorgoskodott a börtönök végiglátogatásával. Ő elsőként a fegyintézmények élelmiszer-ellátását gondolta házon belül megoldhatónak, amivel a napi 8-10 ezer forintos költség jelentős részét azonnal meg lehet takarítani.

A három csapás törvényének elfogadása és a rendőrségi létszámbővítés után valamivel nőtt a felderített és börtönnel büntetett cselekmények száma, így a kormány újranyitott zárkákat.

2012 májusában Pintér újabb helyzetjelentést adott: a hasznos munkát végző fogvatartottak egy része rendőri egyenruhákat és bakancsokat készített, előbbiből csakhamar 48 ezret, utóbbiból 40 ezer párat állítottak elő a fegyencek. Kilátásba helyezte akkor, hogy a rabok hamarosan a Magyar Postának és a BKV-nak is bedolgozhatnak, illetve a honvédség is számolhat a szolgálataikkal. 2013 nyarára már a börtöntöltelékek 70 százaléka végzett valamilyen munkát.

2013 szeptemberében bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormány a bv-kódexnek nevezett csomagot, ebben javaslatot tett a fogva tartás során felmerült költségek térítési kötelezettségére is a rabok részéről. A fogvatartott anyagi felelőssége ezek szerint a szándékos egészségsértés, az iratok nyomtatásához, másolásához vagy továbbításához kapcsolódó kiadások, a kondizás, de a merülőforraló, a hűtő, a televízió és a telefon használata is. Az anyag leszögezi, hogy a termelőmunkánál a feladatkijelölés közvetlen szempontja, hogy a feladat irányuljon az intézet fenntartására.

Az egyeztetés után bekerült a könyvbe, hogy a fogvatartottaknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk költségeihez, ennek napi összege nem lehet kevesebb, mint az egyhavi alapmunkadíj egy százaléka. (Az alapmunkadíjnak el kell érnie a minimálbér legalább egyharmadát.) A szennyes ruha mosása szintén az elítélt pénztárcáját terheli, illetve tartalékot is kell képezniük a szabadulás közeledtével a börtönben szerzett jövedelemből.

A kódex koncepcióját a legtapasztaltabb bv-szakemberek állították össze azért, hogy a ma még csak az önfenntartáshoz szükséges javak saját erejének arányát egyharmadról kétharmadra emeljék. A 438 paragrafusból álló, indoklással együtt 288 oldalas törvénykönyv egy 1979-ben elfogadott törvényerejű rendelet helyébe lép 2015. január 1-jén, miután tavaly december 17-én az Országgyűlés elfogadta.