A börtönből tavaly szeptemberben kiszabadult Zuschlag János exkluzív interjút adott a Napi Gazdaságnak. Felidézte, 2004-es botrányos távozását követően az MSZP pártvezetése azt remélte, hogy el fog tűnni, de 2006-ban megint képviselőjelöltnek választották, amitől „rosszul lett a teljes pártvezetés”. „A végén megállapodtam a Lendvai–Szekeres–Szilvásy trióval, visszaléptem, és kaptam ötvenmillió forintot egy nejlonszatyorban.” A „legendás széfről” azt mondta: „Persze, tele volt pénzzel, volt benne vagy pár száz millió forint. Ott állt a régi székház második emeletén, rajta egy MSZMP-címerrel.” Csak az éppen aktuális pártpénztárnok engedélyével lehetett hozzáférni a széfhez, a pénz általában zűrös ügyek elintézésére, a pártelnök költségeire, kampányokra kellett.
Zuschlag beszélt Gyurcsány Ferencről is, aki sportminiszterként a pályázatok elbírálásánál mindenre rábólintott. A volt MSZP-s országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy Gyurcsány „nagyon utálta Mesterházyt”, míg Keszthelyi Andrást, Szigetvári Viktort és Szilvásy Györgyöt kedvelte. Az interjúban felidézte, hogy Gyurcsány korlátozta Mesterházy mobiltelefon-használatát. Zuschlag a Simon Gábor által parkoltatott 240 millió forintról azt nyilatkozta, kizártnak tartja, hogy Simon „egyszemélyes buliban tudott volna megszerezni ennyi pénzt”, akit egyébként húsz éve ismer. Szerinte egyedül elintézni effajta dolgokat úgy, hogy nem is tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet.
Simonról közben kiderült, hogy valószínűleg nemcsak Ausztriában rejtegetett pénzeket, hanem egy magyarországi bankban is, ezeket a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel.
A pénzek elrejtésében az a Welsz Tamás segíthetett Mesterházy Attila egykori helyettesének, akinek neve nemrégiben a Sólyom Airways körül bukkant fel, és akit barátnőjével együtt egy offhore-csalás miatt köröz az Interpol a panamai hatóságok kérésére.
A Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt, 2007 novemberében tűnhetett el az a 22 tételnyi, legalább száz oldalt kitevő műveleti irat, amely az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt indult titkosszolgálati vizsgálatok során keletkezett. Erről is szó esett a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén, ahol az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Belügyminisztérium illetékesei bemutatták az AH jogelődjénél, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről keletkezett összes fellelhető iratot.
A bizottság megállapította, hogy az e dokumentumok alapján a közelmúltban nyilvánosságra hozott két összefoglaló jelentést nem manipulálták, és azok akkor keletkeztek, amikor a most hiányzó iratok is a polgári elhárítás birtokában voltak. A Magyar Nemzet értesülései szerint a szóban forgó iratok 2007 őszén Szilvásy Györgyhöz, a Gyurcsány-kormány titokminiszteréhez kerültek, majd nyomuk veszett.
Noha az április 6-ai országgyűlési választások már nincsenek messze, a balliberális összeborulók most mégis nevet változtathatnak, szerintük az Összefogás a voksoláshoz szükséges ívek kisorsolása után összekeverhető más pártokkal. Minderről Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke beszélt a köztévében. Az új szlogen a Kormányváltás, a közösségi oldalaikon már zajlik a „forradalom”. Az összeborulók közleményt adtak ki, amelyben azt írták, nem a név, hanem a kampány üzenete változik.
A Zuschlag-interjú megjelenése után pénteken egyébként sorra jelentették be, hogy elmaradnak a Kormányváltás politikusainak sajtótájékoztatói.
Továbbra sem hajlandók felelősséget vállalni az egykori Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tartozásai miatt a párt egykori meghatározó politikusai. Kóka János, Fodor Gábor és Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnökei egyaránt kikerülték a Magyar Nemzet kérdéseit annak ellenére, hogy az egykori liberális párt adósságai miatt a IX. kerületi ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Kuncze, aki az ellenzéki összefogás támogatásával a 2014-es parlamenti választásra készül, a lap kérdéseire csupán annyit mondott, „nem érdekli a téma”.
A köztársasági elnök szombaton kihirdette az európai parlamenti választás időpontját, amely május 25-én lesz. Áder János emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az unió országaiban május 22. és 25. között kell megtartani az európai parlamenti választást.
A kormány március 5-ei döntése értelmében a jövőben a teljesítmény- és hálózatbővítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérőhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a szolgáltatókat terheli.
A technológia korszerűsítése és a hatékonyság növelése további díjcsökkentés lehetőségét teremtheti meg a távhőellátásban – ezt már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára jelentette ki március 6-án.
