Nem fizette meg a jogos végkielégítést Gyurcsány érdekeltsége

A Motim Kádkő Kft.-ről van szó, amelynek anyacége Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozik.

MNO
2014. 03. 09. 10:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Demokratikus Koalíció elnökének érdekeltségébe tartozó társaság még 2009-ben bocsátott el hat alkalmazottat, miután nem írták alá munkaszerződésük módosítását. A munkaügyi pert a dolgozók tavaly márciusban jogerősen megnyerték. Négy egykori alkalmazott lemondott volna a megítélt pénzről, ha visszakapja állását, azonban ez nem történt meg, és nem jutottak hozzá a végkielégítésükhöz sem.

„A győri munkaügyi bíróság jogerős döntése alapján a járásbíróság elrendelte a végrehajtást. Ez azt jelenti, hogy végrehajtási lapokat állított ki, és elküldte az eljárásra illetékes önálló bírósági végrehajtónak. A végrehajtásban négy felperes nyújtott be végrehajtási kérelmet, az ő követelésük hárommillió forint” – mondta Máté Kinga, a Győri Törvényszék sajtószóvivője.

A Magyar Nemzet 2005-ben arról számolt be, hogy a korábbi elmarasztalás ellenére is törvénytelenül foglalkoztatja dolgozóit a Gyurcsány Ferenchez közel álló Motim Kádkő Kft. – derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) helyszíni utóellenőrzése során. A társaság vezérigazgatójára végrehajtási bírságot szabtak ki. A szervezet korábban megállapította, hogy a cégnél a törvényes 36 helyett jogszerűtlenül heti 40 órában foglalkoztatják a dolgozókat. A hatóság akkor háromszázezer forintos bírsággal sújtotta a vállalkozást, ám a Gyurcsány Ferenchez közel álló cég megtámadta a munkaügyi bíróságon a határozatot. Annak ellenére, hogy a vállalkozást pert vesztett, Gyurcsányék továbbra is negyven órában foglalkoztatták a munkásokat.

Gyurcsány ezt az ügyet is sikeresen megúszta, ugyanis 2008-ban június 30-ai hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók rövidített, heti 36 órás munkaidejéről szóló rendeletet, így fellélegezhet a munkavállalóival éppen emiatt évek óta vitában álló Motim Zrt. vezetése is. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete szerint a taláros testület feltűnően gyorsan döntött a kérdésben.

Mint arra már 2005-ben fény derült, Gyurcsány Ferenc az üzleti életben is felhasználta politikai kapcsolatait. Az érdekeltségi körébe tartozó konzorcium által 1996-ban privatizációs pályázaton megszerzett mosonmagyaróvári Motim Kft. 705 millió forintos vételárából mindössze ötmillió volt a saját erő, 700 millió forint a hitel, amelyet sajtóértesülések szerint attól a banktól vett fel a győztes konzorcium, amelynek vezetője Apró Piroska, Gyurcsány anyósa volt.

Az Apró–Gyurcsány-érdekkör vagyongyarapodását 2005-ben parlamenti bizottság vizsgálta. Szijjártó Péter fideszes képviselő akkori ismertetése szerint a Motim Kft. privatizációs pályázatát 1996-ban elnyerő konzorcium egyik tagja a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Altus Rt., a másik a GPS Kft. volt. A GPS korábbi tulajdonosa Gyurcsány és az Altus Rt. volt, azonban 1995 őszén a kft.-t az eladásra váró, állami tulajdonban lévő Motim Kft. menedzsmentjének három tagja megvásárolta.

A Motim a privatizáció lezárása előtt tizenhárom nappal 340 millió forintos értékben emelt törzstőkét, a kft. ugyanis 1995 decemberében szintén beszállt a GPS Kft.-be. A Motim a privatizáció után részvénytársasággá alakult. A Gyurcsány Ferenc által képviselt Motim Rt. 1996 végén kiszállt a GPS Kft.-ből, és a 340 millió forintos névértékű üzletrészét „érdekes módon” egymillió forintért adta el a Motim Kft. egykori menedzsmentje három tagjának – ismertette még 2005-ben Szijjártó Péter Mosonmagyaróváron.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.