A kormányfő kifejtette: a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, hanem Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek „határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben. „A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk, és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk, és nem vért” – mondta Orbán Viktor.
A magyar érdek, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. „Mi demokratikus Ukrajnát akarunk ( ), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen” – fejtette ki a miniszterelnök.
Megismételte egyúttal hétfői nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a magyarországi és a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. „Ez az a szempont, ahonnan vizsgáljuk az eseményeket” – mondta, hozzátéve, Martonyi János külügyminiszter is azért látogatott Kárpátaljára, hogy világossá tegye az ott élő magyarok előtt: „számíthatnak ránk”.
Orbán Viktor végül arra kérte a magyar politikusokat, tartózkodjanak a felelőtlen nyilatkozatoktól és magatartástól, mert „ez egy éles helyzet”, amikor elsősorban a magyar érdekek előtérbe helyezésére, hidegvérre és megfontoltságra van szükség.
A kormányfőt a kabinet és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén kérdezték, ahol I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját is faggatták az ukrán válságról. A vallási vezető azt mondta, „mi is a béke és a testvériség iránt vagyunk elkötelezettek, imádkozunk a békéért”. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a helyzetre párbeszéd útján kell megoldást találni, „tiszteletben tartva az ukrán nép jogait”.
Közölte, hogy csütörtökre Isztambulba a világ minden tájáról összehívták az összes ortodox egyházi vezetőt, így alkalmuk lesz együtt megvitatni, hogyan tudnak segíteni az ukrán ortodoxoknak.
I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly egyetemes pátriárkája azt mondta, a megállapodás fontos mérföldkövet képvisel a magyar kormány és a konstantinápolyi patriarchátus kapcsolatában.
A dokumentum közös rendeltetése, hogy Magyarországot szilárd keresztény alapokra építse – fogalmazott, közölve egyúttal, hogy nagyra értékelik azt a kormányzati munkát, amely az Európa-szerte megingatott keresztény értékek megerősítésére irányul. Külön kiemelte, hogy a magyar alaptörvény úgy kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”
A magyar nemzet története vezérfonalának nevezte a keresztény kultúrát Orbán Viktor miniszterelnök kedden a kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén, a Parlamentben. „Mi nem azért vagyunk európaiak, mert erre geográfiai, földrajzi okaink lennének, hanem ( ) mert keresztények vagyunk” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: erős és sikeres Magyarország csak a nemzeti, keresztény, európai hagyományokra építhető.
Ezzel kapcsolatban történelmi tapasztalatnak nevezte, hogy Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. Kormánya ezért is tartotta fontosnak – folytatta –, hogy megállapodást kössön azokkal az egyházakkal, amelyeknek jelentős szerepük volt a magyar történelemben, és olyan értékeket képviselnek, amelyekre szüksége lesz Magyarországnak a 21. században is.
Az ortodox egyház is nagy mértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, kultúrájában és oktatásában – fejtette ki Orbán Viktor.
Azt is mondta, „büszkék vagyunk arra, hogy a magyar állam a nyugati és a keleti kereszténység határán született meg”. Hozzátette, hogy a keleti keresztény közösségek több mint ezer éve gazdagítják Magyarország anyagi és szellemi kultúráját, sőt az első magyar keresztényeket még nem Róma, hanem Bizánc keresztelte meg.
A kormány reményei szerint a mostani megállapodás hozzájárul a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus és a kabinet közötti jó kapcsolatok fenntartásához, elmélyítéséhez, és „megerősíti nemzeti és európai identitásunkat” – zárta szavait a miniszterelnök.
