Vajon mi fog történni április 6-án Borsodban?

Visszaszerzi-e legerősebb bástyáját április 6-án az MSZP? Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választási keringő.

Az 1994-es parlamenti választás Borsodban is totális politikai földrengést hozott a négy évvel korábbi erőviszonyokhoz képest. A listás szavazatokat tekintve az MSZP messze országos átlaga fölött szerepelt a megszerzett több mint 40 százalékos eredményével. Rajtuk kívül csak a KDNP ért el országos átlagához képest jobb eredményt. A szocialisták legjobban a kazincbarcikai körzetben szerepeltek, ahol több mint 50 százalékot értek el, ráadásul az egyéni mandátumot már az első körben megszerezték. A kereszténydemokraták ismételten az encsi és a sátoraljaújhelyi körzetben teljesítettek a legjobban.

A második forduló még nagyobb MSZP-s fölényt hozott, amit jól jelzett, hogy kilenc egyéni körzetben is 50 százalék fölött szerepeltek az ellenzéki párt jelöltjei. Ózdon és Sajószentpéteren a 60 százalékot is meghaladta a szocialista jelöltek támogatottsága. Ezzel szemben a vörös szegfűs jelöltek a sátoraljaújhelyi és a szerencsi körzetben nem tudták átlépni az 50 százalékos támogatottsági arányt, ráadásul az előbbi választókerületben csupán néhány száz szavazattal nyert a szocialista aspiráns.

A tizenhat évvel ezelőtt tartott parlamenti választás fordulatokkal bővelkedett Borsodban. Az első fordulóban a listás szavazatokat tekintve az MSZP ismét országos átlaga felett szerepelt, és így simán verte a Fideszt. A kazincbarcikai és az ózdi körzetben szerepelt a legjobban, a Fidesz pedig Miskolc belvárosában és az edelényi körzetben kapta a legtöbb szavazatot. Az első kört követően a 13 egyéni körzetből csupán 2-ben vezetett a Fidesz–MDF által indított közös jelölt, Kupa Mihály pedig a szerencsi körzetben függetlenként bízhatott a győzelemben.

A május 24-ei második fordulóban végül hét egyéni kerületben győzött a jobbközép ellenzék, Szerencsen Kupa Mihály diadalmaskodott, és a szocialisták csupán öt körzetben örülhettek az első helynek. A legnagyobb fordulatok három miskolci kerületben történtek, ahol a magabiztos szocialista előnyökből néhány száz szavazatos Fidesz-győzelmek születtek. Nagy meglepetés volt, hogy Kupa függetlenként közel 60 százalékos eredménnyel nyomta le a szocialisták jelöltjét.

A 2002-es országgyűlési választás újabb fordulatot hozott a megye választástörténetében, bár ez nem lepett meg sokakat. A listás szavazatok alapján az MSZP több mint tíz százalékponttal verte meg a Fidesz–MDF szövetséget, így a balközép ismét országosan egyik legjobb eredményét érte el. Az első fordulóban hat egyéni körzetben eldőlt a mandátum sorsa, négyet az MSZP, kettőt a Fidesz–MDF szerzett meg. A legnagyobb különbségű siker Kazincbarcikán született, ahol a szocialisták aspiránsa több mint 40 százalékponttal verte a kormánypárti jelöltet.

Az április 21-ei második fordulóban semmilyen nagyobb meglepetés nem történt, az MSZP megnyerte azt az öt körzetet, ahol az ő jelöltje állt az élen, és a Fidesz–MDF is azt a kettőt, ahol vezetett. A legnagyobb izgalmakat a szerencsi körzet hozta, ahol többszöri újraszámolást követően Szabó György két szavazattal előzte meg fideszes riválisát, így ő nyerte el a mandátumot. Összesen a szocialisták kilenc, a kormánypártok négy körzetet tudtak elhozni.

A 2006-os választás az MSZP hasonló elsöprő sikerét hozta: a listás szavazatokat tekintve 50,94 százalékos eredménye országosan a legjobb volt, ennek eredményeként nyolc egyéni körzetben is megszerezte az első helyet. A szocialisták ismételten Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros és Miskolc térségében szerepeltek a legjobban. A Fidesz–KDNP szövetség egyedül annak örülhetett, hogy az encsi és a mezőkövesdi körzetben már az első körben sikerült megszereznie a mandátumot. A második fordulóban csupán három körzetben kellett voksolni, amelyek közül az edelényi hozta a legnagyobb izgalmakat. Gúr Nándor, az MSZP jelöltje végül három szavazattal előzte meg Molnár Oszkárt, a Fidesz–KDNP aspiránsát. A megyebeli végeredmény 10:3 lett az MSZP javára.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás alapvetően rendezte át Borsod erőviszonyait. A legfontosabb változás, hogy a korábban kiemelkedően szereplő MSZP csupán a harmadik helyre futott be, és eredménye a párt országos átlaga alatt volt. A Jobbik a semmiből ért el közel 30 százalékos eredményt, a Fidesz–KDNP pedig bár győzött a listás szavazatok alapján, országosan ez volt az egyik leggyengébb megyéje. Az ország nagy részével szemben csupán három egyéni kerületben dőlt el a verseny a Fidesz javára az első fordulóban.

A második körben igazából csak az volt a tét, hogy a Jobbik képes lesz-e egyéni győzelmet aratni valamelyik körzetben, ez végül amiatt maradt el, hogy szavazói lényegesen kisebb arányban jelentek meg az urnáknál, mint a Fidesz–KDNP hívei. A legnagyobb izgalmak 2006-hoz hasonlóan az edelényi körzetben voltak, ahol a Jobbik visszalépett a függetlenként induló Molnár Oszkár javára. Molnár nagy hajrával végül több mint 400 szavazattal verte meg a későbbi kormánypárt jelöltjét.

A hat országgyűlési választás alapján egyértelműen látszik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén 1994 és 2010 között az MSZP egyik legerősebb fellegvára volt. A jobboldal egyedül a megye északkeleti és délnyugati részein tudott a labdába rúgni. Egyelőre nem lehet tudni, hová fog kifutni az a változás, amely 2006 után kezdődött a szocialisták totális összeomlásával és a Jobbik felemelkedésével. Erre a kérdésre az idei három országos választáson minden bizonnyal választ kapunk.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–10-es eredmények alapján igyekszünk felvázolni, ami természetesen nem lehet teljes körű. Ha a mostani felállásban tartották volna meg a 2002-es választást, akkor a baloldal öt, a Fidesz–MDF két egyéni győzelemnek örülhetett volna, 2006-ban a baloldal újabb sikert könyvelhetett volna el, így 6:1-re verte volna az akkori ellenzéket. A korábbi évek eredményeit mérlegre téve reálisan nézve a mai jobbközép erőknek két körzetben (mezőkövesdi, sátoraljaújhelyi) van a legnagyobb esélyük a mandátumszerzésre, a baloldal az öt egyéni győzelmet nagy valószínűséggel abszolválja.

Természetesen ehhez az szükséges, hogy a Jobbiktól nagy méretű szavazói tömbök vándoroljanak a balliberális erők oldalára. Ha ez nem történik meg, akkor a Fidesz–KDNP akár három vagy négy körzetet is nyerhet, ami egyben azt fogja jelenteni, hogy képesek lesznek arra az egyedülálló tettre, hogy a rendszerváltás óta először jobboldali kormányként folytassák a munkát.

A baloldal fellegvárának számított 2010-ig Baranya megye, ahol most négy egyéni választókerületben viaskodhatnak egymással a pártok. A múlt alapján a jobboldal csupán egyetlen körzetben számít favoritnak, ha ennél több körzetben is nyerni tud, akkor országosan sem lesznek gondjai.

Bács-Kiskun megye az ország egyik legerősebb jobboldali fellegvára, ahol az MSZP csak 1994-ben és 2006-ban tudott egyéni körzetet nyerni. Április 6-án ha a baloldal képes egyéni győzelmet szerezni az ország e részén, az minden bizonnyal országos sikerét fogja jelenteni. Ha a Fidesz–KDNP kormányon szeretne maradni, kötelező számára a százszázalékos győzelem.

Igazi billegő területnek számít Békés megye, ami azt jelenti, hogy aki itt eddig nyert, az alakított kormányt is a választásokat követően. A Viharsarokban négy egyéni körzetet alakítottak ki: ha a jobboldalnak sikerülne ebből kettőt vagy hármat nyernie, akkor országosan sem kell majd izgulnia.