Változó lesz az egyéni szavazókerületi szavazólapok mérete, mert van, ahol öt jelölt van – ez a legkevesebb –, és van, ahol huszonkilenc – olvasható a Híradó.hu hírportálon. Azt, hogy utóbbiak milyen formátumban lesznek feltüntetve, még nem tudni – nyilatkozta a 180 percben Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. (A választási iroda honlapján közölt adatok szerint a baranyai 4-es, szigetvári választókerületben huszonkilenc jelölt indul.)
Az NVI vezetője azt mondta, a helybeliek azt szeretnék, ha egy hosszú, mintegy másfél méteres papíron szerepelne a jelöltek neve, a választási iroda azonban ezt aligha tudja megoldani. A törvény szerint ugyanis szükség esetén Braille-írással ellátott szavazósablont is kell adni hozzá, ami merev eszköz. Ebbe nehéz lenne belehúzni egy másfél méteres szavazólapot, és a szavazófülkének is nagyon szélesnek kellene lennie, hogy beférjen a szavazólap. „Úgyhogy most még ezen megy ma a vita, hogy ez például hogyan fog kinézni” – közölte. Az országos listás szavazólap mérete mindenesetre biztos: az A3-as nagyságú lesz, és 18 jelölőszervezet szerepel majd rajta – tette hozzá.
Pálffy arról is beszélt a Kossuth rádió műsorában, hogy a szavazókörökben, a szavazatszámláló bizottság közelében kinagyított, plakátszerű szavazólapokat szeretnének kitenni, melyeket a polgárok sorban állás közben tanulmányozhatnának. Ez segíthet eligazodni a választópolgároknak.
Ahhoz, hogy ne alakuljanak ki kígyózó sorok, a többjelöltes választókerületek szavazóköreiben több fülkét kell felállítani. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ahol sok a jelölt, ott a kiválasztás hosszabb időbe telik, tehát tovább tartózkodik egy szavazópolgár a fülkében. Ezeken a helyeken kettő helyett három-négyre lesz szükség – mondta.
Az NVI vezetője azt is közölte, a külképviseleti és átjelentkezéses névjegyzékben jelenleg harmincezren vannak. A szavazatszámlálás várható menetéről Pálffy azt mondta, a korábbi választásokhoz képest lassabban fognak érkezni az adatok. Ennek oka, hogy több a jelölt és a szervezet, így a szavazatszámláló bizottságoknak nehezebb lesz összeszámolniuk a voksokat. A másik tényező, hogy a regisztráltaktól várhatóan kétszázezer levélszavazat érkezik majd, részben postán, részben a külképviseletekről. (Jelenleg a regisztráltak száma 167 ezer.)
A levélszavazatokat az NVI-nél kell feldolgozni, az első százezer esetében a feladatot már várhatóan a választás éjszakáján letudják, a részeredményt közlik. A másik százezer azonban csak a külképviseleti szavazatokkal érkezik meg, a negyedik napon – tette hozzá a 180 percben Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint a választás estéjén az exit poll közvélemény-kutatások eredményét már 19 órától nyilvánosságra lehet hozni, a választási irodák azonban csak azt követően tehetik közzé a választás előzetes tájékoztató adatait, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárult. Így a választás befejezését követően még szavazó választópolgárok választói akaratát nem befolyásolják a túl korán közzétett hivatalos adatok.
A bizottság rámutatott, a választási eljárási törvény a „szavazás befejezése” és a „szavazás lezárása” kifejezéseket nem szinonimaként, hanem eltérő jelentéstartalommal használja. A szavazás befejezése általános, valamennyi szavazókörre azonos időpontot jelent, míg a szavazás lezárását szavazóhelyiségenként lehet értelmezni.
