– Több mint hat éve Bicske polgármestere, 2010-ben pedig a térség országgyűlési képviselőjének választották. A következő parlamenti ciklustól kezdve azonban egy politikus nem lehet egyszerre országgyűlési képviselő és polgármester is. Ön miért a parlamenti munka mellett döntött?
– Nem volt egyértelmű, hogy az országgyűlési képviselőséget választom, hiszen amit a leginkább szeretek, az közel lenni a választókhoz. Ráadásul polgármesterként helyben közvetlen visszajelzések és sikerélmények érnek. Elfogadtam azonban a Fidesz elnökségének javaslatát, hogy a jövőben az egész megnövekedett választókerületért dolgozzak hasonló mentalitással.
– Milyen érvek szóltak az indulása mellett?
– Hat éve Bicske polgármestere vagyok, ugyanakkor a választókerület déli részén, Martonvásáron születtem. Ebben a városban töltöttem az ifjúkoromat, és később ott lettem tanár. Ismerem azonban a környező települések zömét is, mert művészetoktatásban sok településen tanítottam magyar néptáncot. Édesanyám családja pedig váli-völgyi, így ott is van személyes kapcsolatom. A régi választókerület 23 településének majdnem mindegyikéhez személyes kötődésem van.
– Ciklus közben azonban átalakult a választókerület.
– Ercsi elkerült tőlünk, míg tizenhárom település érkezett hozzánk, többek között a Velencei-tó térsége, ahová kellemes ifjúkori élmények kötnek, illetve tanáremberként rendszeresen túráztunk tanítványaimmal arrafelé. Csákvár és környékeinek települései pedig a bicskei kistérséghez, illetve járáshoz tartoznak, így az ottani települések elképzelései a jövőről is ismerősek a számomra.
– Mennyire alakult át az önre bízott körzet?
– A csatlakozott Csákváron és környékén élők identitása hasonló a korábbi választókerület lakóihoz, míg a leváló Ercsi már korábban is sokkal jobban kötődött Százhalombattához és Dunaújvároshoz. A szintén a körzethez került Velencei-tó melletti települések lakóira viszont a tóval megnyíló térben a szabadabb gondolkodás jellemző. Ezzel együtt a változtatással megítélésem szerint egységesebb lett a választókerület.
– Milyen problémákkal szembesült az újonnan csatlakozott településeken?
– A Velencei-tóra és környékére az volt jellemző, hogy noha mindig is óriási értéket képviselt, 2010 előtt húsz évig nem költöttek rá egy fillért sem, emiatt a tónak óriási a lemaradása. Még szerencse, hogy ebben a ciklusban L. Simon László kollégám, aki a Velencei-tó mellett él, szívén viselte a terület sorsát, és sok fontos fejlesztést indított el. A tó körüli kerékpárút déli, 12 kilométeres szakaszát éppen a napokban adjuk át. A velencei-tavi vízi sportiskola 2,2 milliárd forintos fejlesztését pedig a közelmúltban jelentettük be. Itt a fogyatékkal élő emberek gyógyításában a korai beavatkozás, illetve rehabilitációt segítő foglalkozások lesznek, de programokat nyújtanak majd az ápolóknak és a családtagoknak is. Pályázunk a Velencei-tó egész partfalának rekonstrukciójára is, amelynek megvalósítása csaknem 15 milliárd forintba kerülne.
– Mit sikerült elérni Martonvásáron, a választókerület másik központjában?
– Martonvásáron épül a városközpont, ami eddig hiányzott a településen, valamint a Brunszvik-féle óvoda tőszomszédságába, méltó körülmények közé költözik az óvodamúzeum. Emellett a városban épül egy új kulturális központ is beltéri és szabadtéri színpaddal, bővült az óvoda, itt adtunk át megyénkben elsőként új kormányablakot.
– Bicskére is ráfért a fejlesztés.
– Hat évvel ezelőtt, 2008-ban nagyon mélyről indultunk. Akkor egy valós csődhelyzetben levő önkormányzatot örököltünk meg egy teljes évi költségvetéssel egyenlő, 2,1 milliárd forintos hitelállománnyal. Ezután két nehéz év jött a kormányváltásig, hiszen a szocialisták idején folyamatosan egyre több feladatot raktak a nyakunkba, miközben nem kaptunk többletfinanszírozást. Ráadásul elindult a tanuszodánk, aminek a törlesztése éves szinten 110 millió forint kiadást jelentett. Ha ehhez hozzáadjuk az adósságszolgálatot, akkor elmondhatjuk, hogy közel 400 millió forint kiesett a költségvetésünkből. Ez órási teher volt. Végül az adósságállományunkból 800 millió forintot magunk dolgoztunk le, az állam pedig átvállalta a maradék 1,3 milliárd forintot 2014 februárjára.
– Az adósságállomány felszámolása önmagában nem javít az emberek életkörülményein.
– Bár a pénzügyi egyensúly helyreállítása komoly feladat volt, sok energiát fordítottunk a fejlesztésekre is. A járóbeteg-szakellátó intézetet több mint félmilliárd forintból bővítettük, a gyermekorvosi rendelőket teljesen felújítottuk, a védőnői szolgálatot új épületbe költöztettük, és az orvosi ügyelet rendszerét is a törvényeknek megfelelően alakítottuk át. Állami segítséggel átvettük a hulladékgazdálkodó céget, amely nemcsak Bicskén, hanem a térségben is szolgáltat. A hivatal visszaköltözött a régi városházára, amit éppen felújítunk és bővítünk, hamarosan pedig új járási hivatal épülhet a városban csaknem 500 millió forintból. A közelmúltban megszépült a katolikus templom, a református parókia és a mozi épülete. A teljes felszíni csapadékelvezető rendszer megújítására is elkészültek a terveink, a Szent László-patak egyik szakaszán saját erőből építünk védműveket. S végül örömteli az is, hogy a bicskei vasútállomásnál egy új közlekedési csomópont épül 4,6 milliárd forintból, ami érinti a környék buszközlekedését, és egy teherforgalmi felüljáróval, valamint egy személyforgalmi aluljáróval közvetlen kapcsolat létesül Bicske eddig egymástól elvágott két városrésze és a Váli-völgy között.
– A helyzeten tovább javíthat az adósságkonszolidáció.
– Bicske, miként a többi település, óriási segítséget kapott azzal, hogy az állam átvállalta az adósságát. Amit eddig adósságszolgálatra költöttünk, azt ezután további fejlesztésekre tudjuk fordítani. Most lesz csak igazán értelme az önkormányzatok munkájának, szabadon dönthetnek a helyben élők valós igényei szerint a saját megtakarításuk felhasználásáról.
– Hogyan alakult a foglalkoztatás a térségben?
– Az elmúlt időszakban sokat javult a helyzet, a megyében már az országos átlagnál jobbak a foglalkoztatási mutatók, Bicske pedig még ennél is lényegesen előrébb tart. Ez többek között annak köszönhető, hogy a központi ágazati különadók ellenére a legnagyobb adófizetőnk, a SPAR továbbfejlesztett Bicskén. Létrehozta, majd bővítette a húsüzemet, ahol 150 munkahely létesült, emellett bővítette a logisztikai központját is, oda negyven embert vettek fel. Emellett meg tudtuk erősíteni a településen működő finomöntödei céget, amely új modern csarnokot épít, itt szintén bővült a dolgozói létszám. Sikerült egy húsz éve elhagyott telephelyre új céget költöztetni a fővárosból, ahová helyieket és környékbelieket is felvettek. S végül örömmel jelentem be, hogy hamarosan tízmilliárd forint feletti beruházással egy gyógyszeripari cég, a Q Pharma Kft. létesít üzemet a városban, és várhatóan kétszáz embert alkalmaz majd.
– Sokan a közbiztonság helyzete miatt aggódnak.
– Kiépítettünk a városban önerőből, a helyi vállalkozások hozzájárulásával egy térfigyelő kamera-rendszert, aminek a megfigyelőpontja a rendőrkapitányságon van. A hálózatot bővíteni kívánjuk, a rendszer végül 21 kamerával működik majd. Bicskén két polgárőrség van, az egyik a kertvárosban működik, míg a másik hamarosan a belvárosban teljesít szolgálatot. A munkájukat azzal segítjük, hogy vettünk nekik munkaruhát és személyautót Mol-kártyával, hogy tudjanak tankolni.
– Milyen a város és a helyi befogadóállomáson élők kapcsolata?
– Tavaly nyáron, egy menekülthullám miatt az amúgy háromszáz ember befogadására alkalmas állomáson több mint hétszázan zsúfolódtak össze. Komolyabb incidens akkor sem történt, a biztonsági rendszerünk jól vizsgázott. A befogadóállomás miatt egyébként a belügyminiszterhez fordultunk, aki a támogatásáról biztosított minket. Egyrészt kaptunk 30 millió forintot, ezt az összeget azoknak a köztereknek a karbantartására tudjuk fordítani, amelyeket a menekültek sűrűn látogatnak. Emellett megállapodtunk abban, hogy ha a város biztosít egy ingatlant, akkor abban a tárca rendőrlakásokat alakít ki. Hat ilyen lakás jöhet így létre.
– Mit vár az országgyűlési képviselői munkától április 6. után?
– Mivel a korábbi 386 helyett csak 199-en ülnek majd a parlamentben, egyértelműen felértékelődik a képviselők szerepe, akiknek lesz idejük a terepmunkára. Több időt tölthetnek majd a választók között, hiszen a feladat továbbra is az lesz, hogy ne egy „üvegpalotából” kelljen keresni a megoldást a problémákra.
Fotó: Bicske.hu
