Támadják a választási eredményt

Kim Lane Scheppele ismét kritizált. Számos előjele volt, hogy a baloldal a választási rendszer bírálatával fogja magyarázni vereségét.

Ezúttal azonban nem önállóan, hanem Bánkúti Miklós közgazdásszal és Réti Zoltán matematikussal együtt fejtegette hosszasan, miként érhettek el a kormánypártok kétharmados parlamenti felhatalmazást. Azt maga a szerző is elismerte, hogy a Fidesz minden bizonnyal többséget szerzett volna a voksoláson , függetlenül attól, milyen választási rendszer lett volna érvényben Magyarországon. Szerinte azonban a kétharmados többség jogi megoldások eredményeként jött létre, így tehát legális, de megtévesztő és csaló. Azt is írta, hogy Orbán Viktor kormánya az előző ciklusban túlment a választójogi szabályok kapcsán megszokott babráláson, amikor gyökeresen átírta azokat.

Az április 6-i parlamenti választásokhoz közeledve az ellenzék úton-útfélen arról beszélt, hogy az új rendszer nem demokratikus, de ezzel szemben legutóbb 1998-ban volt több egyéni jelölt, mint most. A választási rendszer tehát nemhogy szűkítette, hanem jelentős mértékben kiterjesztette a demokráciát. A korábbi évtizedek voksolásai hemzsegtek a választási csalásoktól,

Az új választási rendszerről terjesztett valótlanságok mellett a balliberális vezérek kettős beszédet is folytattak. Egyszer azt mondták, hogy a megváltozott szisztémában nem tudnak győzni, közben Mesterházy Attila, az MSZP elnöke január közepén az ATV stúdiójában a kétharmados győzelem lehetőségét sem zárta ki.

Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak”.

Scheppele meglátása szerint az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. A Princeton Egyetem jogászprofesszora azt is hosszasan elemezte, hogy a rendszer – szerinte – óriási különbséget tesz a pártok között abból a szempontból, hány szavazatra van szükségük egy parlamenti hely megszerzéséhez. Számításai alapján arra jutott, hogy egy Fidesz-szavazat 2,1 kormányváltókra leadott, 2,6 Jobbikra leadott, illetve 3,1 LMP-re leadott szavazattal egyezik meg.

Felvetette, egyben kritizálta még a kampány rendszerét, a győztes egyéni jelölteket kompenzáló töredékszavazatokat, ahogyan a választási határok átrajzolását is. Végül azt is kijelentette, hogy a magyar rendszerrel Európa közepén egy Potemkin-demokrácia jött létre.

Annak már számos előjele volt, hogy a baloldal a választási rendszer bírálatával és az eredmények megkérdőjelezésével igyekszik majd magyarázni a vereségét.

Emlékezetes, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a voksolás előtt néhány héttel Washingtonban beszélt arról, hogy nem támogatná nemzetközi megfigyelők behívását, mert az legitimálná az eredményeket. Később a balliberális oldalon valóra is váltották a várt forgatókönyvet: a választások éjszakáján és az azt követő első napokban Mesterházy leginkább a választási szabályokat okolta a csúfos kudarcukért.

Jól vizsgázott és beváltotta a hozzá fűzött reményeket az új választási rendszer, hiszen stabil kormánytöbbség jött létre – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. A dokumentum szerint a baloldal gyenge szereplésének oka nem az új rendszer, hanem a baloldali pártok támogatottságának hiánya. A demokratikus normák szempontjából előrelépésnek tartják, hogy több mint 1500 egyéni jelöltre és 31 pártlistára – köztük 13 nemzetiségi listára – lehetett szavazni. (MN)

A Magyarországot már korábban is alaptalan vádakkal illető európai baloldal már pár nappal a választásokat követően támadásba lendült a kormány ellen. Egy könyvbemutatónak álcázott vitát rendeztek az Európai Parlamentben többek között Rui Tavares portugál és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselők részvételével. Karl Pfeifer Ausztriából Palesztinába és vissza című könyvét mutatták be, az eseményre „Magyarország-szakértőként” meghívták Magyar Bálintot. A megszűnt SZDSZ volt elnöke ismertette a maffiakormányról megfogalmazott tézisét, elmondta, hogy az Orbán-kormány teremtette állam parazita is, valamint félautokrata és puhán diktatórikus.

Emlékezetes, Rui Tavares 2013-as májusi jelentéstervezete eljárást javasolt hazánk ellen, féltve az Európai Unió alapértékeit. Hazánkat számos támadás érte ilyen indokkal az elmúlt években. Az aggódókhoz felsorakozott Charles Gati, Viviane Reding és Kim Lane Scheppele is. Tavaly április közepén nem először tartottak magyar napot az Európai Parlamentben, akkor többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. A külföldi vádak természetesen komoly támogatást kaptak a hazai baloldaltól. Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét arról, mire számíthatunk ebben a kérdésben április 6-a után!