Miskolcon egyszer és mindenkorra rendet teszünk, és felszámoljuk azokat a telepeket, ahol most még ezrek élnek emberhez méltatlan körülmények között – bocsátja előre a helyi Fidesz-frakció szóvivője, képviselő. Soós Attila elmondja, hogy a helyi nyomortelepek kialakulása a múlt század hatvanas éveiben kezdődött, és a folyamat a nyolcvanas évek végén gyorsult fel, amikor a környékről beözönlöttek az emberek az alacsony komfortfokozatú házakba a jobblét reményében. A helyzet akkor fordult rosszabbra, amikor tönkrement a nehézipar, és hatalmas tömegek maradtak munka nélkül.
– A problémáról mindenki tudott eddig is, de senki nem tett szinte semmit. Amit pedig tettek – egy nyomortelepről az Avas lakótelepre költöztették az embereket –, azzal hatalmas károkat okoztak a szocialisták. Pár százan ezrek életét keserítették meg. Az ismert Fészekrakó-ügynek az lett a következménye, hogy egymás ellen hergelték a magyarokat és a cigányokat, noha addig békében éltek ott. S elharapódzott a bűnözés is a lakótelepen, ahol az addig nem jelentett problémát – jelzi a politikus.
Soós Attila megjegyzi, ahogy a Fidesz–KDNP 2010-ben átvette a város vezetését, azonnal a rendteremtés útján indult el, ami nem ment könnyen. Elsőként bevezették az összevont hatósági ellenőrzéseket azokon a helyeken, ahonnan sok bejelentés érkezett, vagy ahol nemkívánatos jelenségeket tapasztaltak. Tavaly felállították az önkormányzati rendészetet, majd több tíz millió forintot biztosítottak a rendőrségnek ahhoz, hogy a veszélyeztetett helyekre minél többször tudjanak járőrt küldeni. Többek között a Lyukóvölgyben van erre igény, amely egykor Miskolc impozáns zártkertes része volt.
A kertekben halomban áll a szemét
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
– Most jött el a következő lépés ideje – nyomatékosította Soós –, miután az egyik nyomortelep, a számozott utcák környékéről számolatlanul érkezik a panasz. Ez a terület a város szívéhez közel, a DVTK-stadion szomszédságában, turisztikai szempontból is fontos helyen fekszik. Itt alacsony komfortfokozatú vagy éppen lakhatásra alkalmatlan ingatlanok vannak, amelyek egy része semmilyen infrastruktúrával nem rendelkezik. Ezek közül kétszáz önkormányzati tulajdonban van. A közelmúltban elfogadott közrend- és közbiztonsági csomag többek között ennek a nyomortelepnek a felszámolását szolgálja, amely a bűn melegágya. Ez nem jelenti azt, hogy aki a számozott utcában lakik, az bűnöző. Sokkal inkább arról van szó, hogy a telep sajátosságai miatt alkalmas arra, hogy a bűnözők megbújjanak ott – fogalmaz a szóvivő.