Tízből átlagosan nyolc alkalommal bukkant hiányosságokra a múlt évi vagyonosodási vizsgálataiban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az ügyek érintettjein átlagosan 14 millió forintot kért számon a hatóság, de akadtak olyan esetek is, amelyekben a hiányzó közteher igen nagyra rúgott.
– Több mint 70 eljárásban túllépte az 50 millió forintot a különbözetként jelentkező summa, egy alkalommal az egymilliárd forintot is megközelítette a közkasszának járó összeg nagysága – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére a NAV sajtóreferense. Aszalós Andrea a milliárdos ügyről részleteket nem árult el, ugyanakkor megjegyezte: az értékekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az adóhatóság csak azokban az esetekben kezd vagyonvizsgálatot, amikor a különböző információk nagy összegű közteher befizetésének elmulasztását valószínűsítik.
Az ellenőrzések alapjául szolgáló adatok egyébként több forrásból is eljuthatnak a hivatalhoz. A NAV tavaly legtöbbször – tízből hét esetben – saját információira támaszkodott, a vizsgálatot ilyenkor a hatósági nyilvántartásokban szereplő értékek eltérései miatt indították meg. Az eljárások negyede ugyanakkor közérdekű bejelentés nyomán vette kezdetét, vagyis állampolgári jelzés után vált gyanússá egy-egy személy meggazdagodása. Mindennek kapcsán Aszalós Andrea általánosságban arról beszélt: az ilyen közlések tulajdonképpen két csoportba oszthatók. A beadványok egy része rendkívül aprólékos információkat tartalmaz egyesek adóügyeiről. A jelzésekben nemegyszer szerződésekről, céges kapcsolatokról, üzleti titkokról, megvásárolt autókról is szó esik, az azonosító adatok feltüntetésével.
– Az efféle bejelentéseket feltehetően olyan személyek teszik meg, akik szoros kapcsolatban állhatnak vagy állhattak az érintettel, de viszonyuk utóbb megromlott – tudta meg a lap a sajtóreferenstől. Eszerint haragos családtagoktól, házastárstól vagy bosszús üzletfelektől is érkezhet az utóbb nemegyszer pontosnak bizonyuló információ. Más esetekben viszont az állampolgári bejelentések semmilyen érdemi adatot nem tartalmaznak, pusztán csak annyi szerepel bennük: a hivatal vizsgálja meg egyik vagy másik magánszemély pénzügyeit, az érintett ugyanis drága ingatlanban lakik, értékes kocsival közlekedik, esetleg egzotikus helyekre jár nyaralni. – Mindenkinek tudnia kell, hogy felelősségre vonható az a bejelentő, aki téves közlésekkel rosszindulatból félrevezeti a NAV-ot – jegyezte meg Aszalós Andrea. Vizsgálatainak elrendelésekor az adóhivatal az állami szervezetek jelzéseit is figyelembe veszi; tavaly száz eljárásból hat indult más hatóságtól kapott információk alapján.
A NAV megállapításait tavaly is sokan megkérdőjelezték, s igazuk bizonyításáért többen bírósághoz fordultak. A fellépéstől az érintetteket az sem tartotta vissza, hogy az utóbbi időben az adóhivatal képviselői a vagyonvizsgálatok miatt indult perek kétharmadában nyertesen hagyták el a tárgyalótermet.
