A bizonyítási kísérlet lefolytatásáról a legutóbbi, májusi tárgyaláson kirendelt új szakértő indítványára döntött a törvényszék. Közlekedési ügyekben másodfokon ez nem gyakori, de nem is nevezhető példátlannak. Jelen ügyben indokolja egyebek között a vádbeli cselekmény jelentős tárgyi súlya, a baleset négy halálos áldozata – mondta el Koszta János.
A helyszíni bizonyításon olyan típusú járműveket használtak, amilyenek a balesetben is részt vettek – azaz egy BMW X5-öst és egy Fiat Puntót –, továbbá egy kamiont, amelynek vezetője szemtanúja volt az esetnek. A járművekkel az éjszaka folyamán többször rekonstruálták a járművek baleset előtti mozgását, amelyet kamera rögzített, és szakértő vizsgált a helyszínen, például a járművek sebessége, mozgása, láthatósága szempontjából.
A bizonyításon a szakértő mellett részt vettek az eljáró bírói tanács tagjai, az ügyész, a védő, a sértetti képviselő és a technikai személyzet, összesen mintegy húsz ember. A helyszínt rendőrök biztosították, az M3-ast Budapest felé mintegy 15 kilométeres szakaszon le kellett zárni szombaton késő estétől vasárnap hajnali órákig – mondta Koszta János. A bizonyításon részt vehetett volna a vádlott is, de nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel – fűzte hozzá.
A helyszíni bizonyítás költsége néhány százezer forint, ami ilyen ügyekben nem számít kiugróan magasnak. Ezt a költséget az állam megelőlegezi, arról a bíróság dönt majd, hogy végül ki viseli. Általában a bűnügyi költséget bűnössége esetén a vádlottnak kell megfizetnie. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy július elejére van kitűzve a legközelebbi tárgyalás a Rezesová-ügyben, másodfokú döntés leghamarabb július 14-én lehet.
A vád szerint Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán X5-ös BMW-jével ittasan mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, melyben négyen életüket vesztették. Az ügyészség szerint a vádlott közúti veszélyeztetést is elkövetett azzal, hogy a sztrádán a baleset előtt nem sokkal agresszíven vezetett, több járművet, köztük a későbbi áldozatok autóját is veszélyesen megközelítette.
A szlovák nő az eljárás során tagadta bűnösségét. Az elsőfokú büntetőperben az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést, a vádlott és védője felmentést kért. Az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság tavaly ősszel nem jogerősen hat év fogházra ítélte Rezesovát több ember halálát okozó ittas vezetés miatt, amely a törvény szerint öttől tíz évig terjedő börtönnel büntethető. A közúti veszélyeztetés vádjában első fokon felmentő rendelkezés született.
A másodfokú eljárásban az ügyész az elsőfokú ítélet megalapozatlansága, ellentmondásossága, hiányossága miatt hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárást kért, továbbá indítványozta a védelem által felkért szakértő kizárását, mert szerinte korábban nem valós okokra hivatkozva hárította el a sértettek hozzátartozóinak felkérését, ami így felveti a pártatlanság hiányának látszatát.
A védő elsősorban az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlott felmentését kérte, másodlagosan új műszaki szakértő kirendelését azzal, hogy a védelem korábbi szakértőjét ne zárják ki, adjanak neki lehetőséget álláspontja tárgyaláson való védelmére. A legutóbbi, májusi tárgyaláson a másodfokú bíróság kizárta a védelem szakértőjét, és új szakértőt rendelt ki. Akkor a bírói tanács elnöke kiemelte: az igazságszolgáltatásban nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. Jelen ügyben a védelem szakértőjével kapcsolatos körülmények miatt ez a követelmény – akár a szakértő önhibáján kívül is – sérült, ezért az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése érdekében szükség van az ő kizárására és új szakértő kirendelésére.
A tanácselnök akkor felidézte, hogy az elsőfokú büntetőperben már konszenzusra jutottak az addig kirendelt szakértők, mikor a védelem becsatolta az új véleményt, melynek készítője korábban elhárította a sértetti oldal felkérését. Ráadásul ennek indokát a szakértő elfogadhatatlan módon abban jelölte meg, hogy ő a szakértői testület elnöke, és ha elvállalná a felkérést, akkor a szakvélemények esetleges ütközése nyomán a testület elé kerülő ügyben ez bonyodalmakat okozhatna. Ezek után viszont a vádlotti oldal felkérését elfogadta.
A tanácselnök szerint még ha a védelem szakértője a legnagyobb gonddal és tisztességgel végezte is munkáját, „a látszat lavinát indított el”, a közvéleményben ezek után felmerülhet a gyanúja annak, hogy nem pártatlan a szakértő, ez pedig alkalmas lehet arra, hogy megingassa az egész igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalmat, ami megengedhetetlen.
Rezesová a baleset után előzetes letartóztatásba került, és az eltelt csaknem két év során egy kisebb, néhány napos megszakítással azóta is fogva tartják.
Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai „Rezes-klán” egyik tagja. Apja Alexander Rezes, az 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.
