Ezzel szemben korabeli beszámolókból tudható, hogy a pártvezető lenézte az ideológiát, a párt ideológusait is megvetette, utolsó interjújában pedig maga is elismerte, hogy nem kínozták meg. A reformokat a gazdasági helyzet kényszerítette ki, és azokat Kádár tervei szerint, amint lehetővé tették volna a körülmények, visszavonták volna – ismertette Horváth Attila.
Zinner Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet és a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa Kádár Jánosnak az 1945 és 1963 közötti politikai perekben játszott szerepéről tartott előadást. Egyebek mellett ő „vizsgálta ki” a templomot és az apácákat a szovjet katonáktól védő győri püspököt, Apor Vilmost ért, véletlenné nyilvánított lövést, belügyminiszterként ő irányította a Mindszenty József bíboros és más főpapok ellen folytatott eljárást, és Rajk László volt belügyminiszter büntetőügyében is „nyakig benne volt az elejétől kezdve” – fogalmazott a történész.
Hozzáfűzte: tévednek, akik azt hiszik, Kádár János ilyen irányú munkássága csak 1963-ig tartott, hiszen az 1963 és 1989 közötti időszakból is még több mint tízezer politikai indíttatású letartóztatásról maradt fenn irat. Emellett a jog világán kívüli büntetőeszközök, így az internálások világában is tetten érhető Kádár János szerepe – zárta szavait Zinner Tibor.
