Pogácsás Tibor a nyilatkozatban kiemelte, olyan egységes információs rendszert alakítanak ki, amellyel a helyhatóságok gazdálkodásával kapcsolatos összes anomália előre jelezhető. A júniusban kinevezett államtitkár személyes célként fogalmazta meg, hogy stabil, biztonságos gazdálkodás alakuljon ki, ahol az önkormányzat biztosítani tudja polgárainak a komfortérzetet, a helyben maradáshoz szükséges feltételeket. Ezt minden településen szükséges elérni, a legkisebben és a fővárosban is – tette hozzá.
Álláspontja szerint a 2000-es évek közepén kialakult eladósodás és forráskivonás ellehetetlenítette volna a további működést. Leszögezte: ez elmúlt és nem térhet vissza, miután az Orbán-kormány az előző ciklusban átvállalta a települések adósságállományát. Ezzel és a feladatfinanszírozás kidolgozásával stabil gazdasági rendszer jött létre – emelte ki. Pogácsás szavai szerint a feladatfinanszírozásban vannak még kisebb bizonytalanságok, amelyeket korrigálni kell. A költségvetés tervezésekor visszatérnek arra, mennyire megfelelőek a kidolgozott normatívák, a feladatokhoz rendelt összegek, s ahol például a saját bevételek nagyon alacsonyak, ott egy automatizmust kell kialakítani a visszatérő támogatási igények helyett – fejtette ki. Jelezte azt is, hogy nagy ívű átalakítás, szerkezeti változtatás nem várható a feladatelosztásban.
Az önkormányzati szakpolitikus fontosnak nevezte egyúttal, hogy az állam az adósság átvállalása után kontrollt tart az újabb hitelfelvételek felett. Összességében elmondható, hogy nem jelentős a beérkezett hiteligények darabszáma, ugyanakkor vannak jelentős összegű kérések – jegyezte meg. Azt még vizsgálják, hogy ezek közül mi teljesíthető a költségvetési törvényben rögzített maximum keret átlépése nélkül. A hiteleket csak fejlesztésekhez vennék fel a települések, s a kormány a döntésnél figyelembe veszi, hogy önkormányzati, állami feladathoz kapcsolódó beruházásról van-e szó, vagy önként vállalt feladatról – tette hozzá Pogácsás.
Az államtitkár ismertette azt is, hogy olyan egységes információs rendszert alakítanak ki, amellyel az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos összes anomália előre jelezhető, illetve amely alapján megalapozott fejlesztési programok dolgozhatók ki. Olyan hálózat kialakítását készítik elő, amely túl azon, hogy azonnal képet ad az önkormányzatok helyzetéről, egységes, jól átlátható rendszerben teremt lehetőséget az adatszolgáltatásra. A rendszerben a napi működéssel kapcsolatos gazdálkodási adatok, az adott település költségvetése és a pályázati költségek, elszámolások is megjelennek. Ezt az államtitkár a hosszú távú gazdálkodás szempontjából tartja fontosnak, mert mint mondta, mind az állam, mind az önkormányzat előre látja, hogy egy induló fejlesztés, ahhoz kapcsolódó külső forrás bevonása milyen terhet jelent.
Pogácsás a következő nagy feladatnak olyan összehangolt, térségeket, megyéket lefedő fejlesztési koncepciók kialakítását nevezte, amelyekben jól hasznosulnak az európai uniós és hazai források. Mindenképpen olyan fejlesztési irányt célszerű létrehozni, amely alapvetően a kötelező feladatok ellátásához kapcsolódó hátteret, infrastruktúrát teremti meg, de ezeket össze kell hangolni – jelentette ki, kifejtve: abban mindenképpen előre kell lépni, hogy a települések közötti egészséges rivalizálás ne okozzon olyan torzulásokat, hogy hasonló vagy ugyanazon réteget kiszolgáló fejlesztések egymáshoz közel jelenjenek meg. Ebben a megyéknek is jelentős szerepe van és lesz – mutatott rá.
Az önkormányzati államtitkár szólt arról is, az új, először megválasztott polgármesterekkel felveszik a kapcsolatot az október 12-ére kitűzött önkormányzati választás után, és folyamatban van a választott önkormányzati tisztségviselők képzésének megszervezése is. Úgy vélte: az összeférhetetlenségi szabályok megváltoztatása a polgármesterek napi munkáját nem változtatja meg, mert a polgármesterek döntően eddig is polgármesterek voltak, csak mintegy 80 olyan volt közöttük, aki képviselői feladatot is ellátott az előző ciklusban.
