A Lajtát 1871. május 17-én Leitha néven bocsátották vízre Újpesten, 1872-ben állt szolgálatba a Dunai Flottillánál, első hadi bevetése 1876-ban, Belgrádnál volt. Végigharcolta az első világháborút, majd 1919-ben már magyar néven, Lajta monitorként vett részt a Tanácsköztársaság ideje alatti harcokban. 1920-ban a trianoni békeszerződésben Magyarországnak ítélték azzal, hogy a továbbiakban csak fegyverzet nélküli polgári vízi járműként alkalmazható.
Margitay-Becht András amatőr hajózástörténész kezdeményezésére a hajót 1992. november 11-én védetté nyilvánították, 1993-ban már ismét Lajta néven került – állami tulajdonban maradva – a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz. Felavatásának 125. évfordulóján, 1996-ban Budapesten állították ki, lövegtornyában alkalmi kiállítás nyílt a műszaki-technikai matuzsálem történetéről.
Az 1887-es állapotában újjászületett múzeumhajót 2010. augusztus 20-án újrakeresztelték, és a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred tiszteletbeli zászlóshajójává nyilvánították.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesülete (TIT HMHE) a honvédelmi kormányzat felkérésére a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvánnyal, valamint a Császári és Királyi Duna-flottilla Hagyományőrző Egyesülettel együtt állította össze a múzeumhajón látható kiállítást.
A múzeumhajó megnyitását jelképező szalagot Hende Csaba és Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke vágta át. A tatlobogó felvonása után Hende Csaba az 1914. augusztus 12-én a Lajta fedélzetén elsőként hősi halált halt Huj János halálának 100. évfordulója és a hadihajós hősi halottak emlékére a hagyományoknak megfelelően koszorút bocsátott a vízre, amelyet katonai hajók díszsortüze kísért.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, több tábornok, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság több tagja.
