Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a hatóságok a földi bejárás mellett három éve elkezdték a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítését is. Rövid időn belül, egy-két nap alatt teljes megyényi területeket lehet ilyen módszerrel megvizsgálni, mert helikopterről láthatók olyan egybefüggő, fertőzött foltok, amelyek az időszűke miatt eddig kiestek a hatóságok látóköréből – tette hozzá.
Jelezte: a pollenek nagy többsége a mezőgazdasági területekről érkezik, ezért ezeken a területeken igyekeznek leginkább visszaszorítani a fertőzést. Közölte, hogy egyetlen növényről több ezer életképes mag kerülhet a talajba és több millió pollen kerülhet a levegőbe. Szalkai Gábor megjegyezte: az idén nagyon erős parlagfűfertőzésre számítanak az enyhe tél és a csapadékos nyár miatt. Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese kiemelte: parlagfű tekintetében a környező országokhoz képest Magyarország jóval fertőzöttebb. Hozzátette: az 5,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen mindenhol számítani lehet a gyomnövény megjelenésére, de a legfertőzöttebb területek nagysága mintegy 700-800 ezer hektár. Mint mondta, a parlagfű nagy koncentrációban leginkább a laza, homokos talajon jelenik meg.
A legfertőzöttebb megyék között említette Somogy, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legtöbb bírságot is ezeken a területeken szabják ki. Az elnökhelyettes közölte, hogy a bírság mértéke 15 ezer és ötmillió forint között lehet. A büntetési tételt növelheti, ha a parlagfüves terület belterületen, iskola vagy óvoda környékén található. Hozzátette: a parlagfű ellen nem elég megpróbálni a védekezést, hanem meg kell akadályozni a gyomnövény virágbimbójának kialakulását. Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága igazgatója elmondta, hogy Fejér megyében 2009-ben kezdték el a helikopteres felderítést. Jelezte, hogy míg néhány éve átlagosan tízmillió forint feletti bírságot szabtak ki a gazdálkodókra, tavaly már csak 2,5 milliót. Hozzátette: mindez nem tükröződik a pollencsapdák adataiban, hosszú időbe telik, mire pollenszámban kimutatható eredményeket tudnak elérni.
Az igazgató egy érdekes tényre hívta fel a figyelmet: olyan hatalmas mennyiségű – akár 50 évig is csíraképes – gyommag került a talajba az elmúlt 20-30 évben, hogy ha mostantól egyetlen parlagfű sem virágozna, az ükunokáink akkor is találkoznának a gyomnövénnyel. Szerinte az olyan, ökológiai szempontból nagyon kedvező helyen, mint Magyarország, a parlagfű kiirtása nem lehet cél, csupán jelenlétének és pollenkoncentrációjának radikális csökkentése.
