Józsa Bálint szobrászművész Őseink emlékére című alkotásával a háromszáz éve betelepült német lakosság élete, munkássága és hagyományai előtt tiszteleg a város.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: ez az emlékmű is erősíti azt a hitet, hogy különböző nemzetiségű és vallású emberek évszázadokon át tudnak egymás mellett élni békében, szeretetben és közös hitben. Megmutatja a magyarok befogadó hajlandóságát, egyben jelzi az idetelepült németek hitét, közösségi erejét, töretlen akaratát.
Schrotti János, a budakeszi német önkormányzat elnöke beszédében a magyarországi németek 1946-os elűzetéséről is megemlékezett. A kitelepítés egy tragikus szelete annak a háromszáz évnek, amelyet az elődök itt eltöltöttek – mondta. Hangsúlyozta: az utókornak emlékeznie kell azonban az építésre, a haza védelmére, a település szépítésére és a közösségek kapcsolatára.
Csutoráné Győri Ottilia polgármester (Fidesz–KDNP) az avatáson azt hangsúlyozta: emlékezni kell a múltra, hogy meg lehessen érteni a jelent, és megtalálni a megmaradás és a gyarapodás útjait.
Franz Huber, a Budakesziről kitelepítetteket és leszármazottaikat tömörítő szervezet, a Budakesser Gemeinschaft elnöke és Hidas Mátyás, a Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke is felidézte, hogy az elődök szorgalmas munkával egy szinte lakatlan településből a 20. századra virágzó falut varázsoltak. Ezt a lelki és fizikai építőmunkát, kultúrateremtő folyamatot derékba törte a 250 évvel későbbi kitelepítés, de az elődök életműve fennmarad – hangsúlyozták.
Az emlékművet megáldotta Spányi Antal megyés püspök.
