– Több önkormányzati szövetségi vezető azt nyilatkozta a napokban, hogy akár 20-30 milliárd forintos korrekcióra is szükség lehet a feladatfinanszírozási rendszerben. Mi erről a véleménye?
– Természetes, hogy ekkora költségvetési tételnél, egy ilyen nagy rendszernél vannak bizonytalanságok. Ebben több dolog is közrejátszik, többek között az, hogy az önkormányzati bevételek nem egyenletesen érkeznek be. A főváros és a nagyvárosok kedvezőbb helyzetben vannak, míg az elmaradott térségek kistelepüléseinek szinte egyáltalán nincs komoly adóbevétele. Ráadásul a gazdaság szüntelenül mozgásban van, cégek csökkentik termelésüket, vagy éppen meg is szűnnek, emiatt több önkormányzatnál kiesik az előre betervezett adóbevétel. Egyes településeken a megszűnő adóbevétel és az ipari termelés csökkenése miatt adó-visszafizetési kötelezettség is megjelenik, ami megint csak terheli a büdzsét. Végül vannak olyan önkormányzatok, amelyek az elmúlt évek, évtizedek elhibázott beruházásai, szerződései miatt peres eljárásba kerültek, és emiatt komoly fizetési kötelezettségeik lettek. A működési kiegészítő támogatások egyik szerepe azonban éppen az, hogy ezeket a nehezen előre jelezhető helyzeteket kezelje. Mi az eddig beérkezett kérelmekből nem érezzük a tömeges mértékű, 20-30 milliárd forintos igényt.
– Hogy lehet ekkora különbség az önök és az érdekképviseletek várakozásai között?
– Tárgyalni fogunk az önkormányzati érdekképviseletekkel arról, hogy ők milyen számítások alapján becsülik ilyen nagyra a korrekciót. Az első, már lezárt körben 270 önkormányzat körülbelül 2,5 milliárd forintnyi kiegészítő támogatásban részesült, de a kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani. Nem számítunk azonban több tíz milliárdos támogatási igényekre. Azt viszont érezzük, hogy szükség van egy olyan új informatikai hálózat kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy a települések pénzügyi teljesítése és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések egy egységes rendszerben jelenjenek meg. Ennek segítségével akár több évre előre is sokkal könnyebb lesz tervezni az önkormányzati szektorban.
– Ha mégis nagyobb mértékű korrekcióra lesz szükség, akkor megvan rá a fedezet?
– Nagyságrendileg 20 milliárd forint tartalékunk van, amiből az önkormányzatok működéséhez tudunk támogatásokat adni. Ennek köszönhetően minden felelősségteljesen vezetett önkormányzat működése garantált.
– A települési önkormányzatoknál 2013. január 1-je óta működik a feladatfinanszírozás. Mik az eddigi tapasztalataik?
– A központi büdzsé tervezésénél a gyakorlati tapasztalatok nyomán kell megvizsgálni, hogy az egyes településeknél az adott feladathoz milyen mutatószám alapján kell megterveznünk a feladatfinanszírozásban oda jutó részt. Ezekből látszik, hogy eget rengető változásra már nincs szükség a rendszerben. A szociális területet, a közművelődést és a kultúrát érintő feladatoknál, amelyeknek a finanszírozása csak részben vagy egyáltalán nem tartozik hozzánk, időnként több bizonytalanságot látok, de a költségvetési törvény elfogadásáig ezek a számok is a helyükre kerülnek.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
