A keletnémet menekültek befogadásának huszonötödik évfordulóján magyarul és németül is elmondott beszédében a bíboros hálát adott azokért az eseményekért, „amelyek huszonöt évvel ezelőtt a szolidáris szeretet, a menekülők befogadása, a falak leomlása kapcsán meghatározták egy egész generáció élményvilágát”.
Erdő Péter kiemelte, Zugligetben a hívők észrevették azoknak a szükségét, akiket vonzott a szabadság vágya, akik szinte vallásos vágyakozással tekintettek egy olyan világ felé, amelyben sokan közülük az ígéret földjét sejtették. Arról is beszélt, hogy a keresztény hit fényében a szabadság lehetőséget jelent az igazi értékek megvalósítására, képességeink kibontakoztatására. Az élet lehetőség arra, hogy higgyünk és szeressünk – mondta. Hozzátette, huszonöt évvel a határnyitás után „joggal kérdezzük magunktól, hogyan éltünk a szabadsággal, milyen értékekben gazdagodott az egész társadalom”.
A mise végén Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke Befogadás emlékdíjjal tüntette ki Horváth István volt bonni nagykövetet, Wolfgang Wagnert, az egykori menekülttábor vezetőjét és nyolc egykori önkéntes segítőt. Az emlékdíj Rieger Tibor kisplasztikája, amely az MMSZ központjában álló Befogadás-emlékmű kicsinyített mása. Néhány díjazott betegség miatt nem tudott személyesen megjelenni az ünnepségen.
A szentmise után megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblát.
Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.
