A Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője arra reagált, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar–román alapszerződés megsértésének minősítette csütörtökön a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait. Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot – emlékeztetett. Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében „a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival”. Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására – közölte a szóvivő. Hozzátette, hogy a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de „a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.
Titus Corlatean a Mediafax hírügynökség pénteki közlése szerint egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről. „A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nemegyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik” – jelentette ki a román diplomácia vezetője. Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az „úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának” felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. „A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat” – érvelt a román külügyminiszter.
