Ha szabadon dönthettünk, a szabadságot választottuk

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján Balog Zoltán.

A különbségeiktől eltekintve „két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában – fogalmazott –, amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. A szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai vasfüggöny leomlása után pedig máig „számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét” – mondta.

Magyar és osztrák politikusok jelenlétében adták át a Vasfüggöny-kerékpárút újabb szakaszát a sopronpusztai emlékparknál kedden.

Hende Csaba Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök, Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésfejlesztését felelős helyettes államtitkára, Michael Cramer német zöldpárti és Szájer József magyar néppárti európai parlamenti képviselő, valamint Bodor Ádám, az Európai Kerékpárosok Szövetsége EuroVelo-igazgatójának társaságában adta át a Vasfüggöny-kerékpárút újabb szakaszát.

Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar–osztrák határ két oldalán, hol az egyik, hol a másik ország területén fekvő kerékpárúton a szabadság érzésével töltheti el a biciklizés mindazokat, akik már éltek abban a mesterséges elzártságban, amit egykor a „vasfüggönynek” keresztelt határzár jelentett.

A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: az a szabadság, amit ünneplünk, Sopronpusztán született, amikor a vasfüggönyt az akkori MDF kezdeményezésére megnyitották és több száz NDK-s állampolgár menekülhetett át Ausztriába.

Hans Niessl beszédében kiemelte: az egykori határnyitás Magyarországnak és Ausztriának is egyaránt a javára vált, hiszen a közös projektek révén összesen 19, a sopronpusztaihoz hasonló határátkelő, kerékpáros határátlépési pont épült.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja. Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy „a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és „akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa.

Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, megjegyezve, utóbbiak két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák–magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette.

Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, „nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.

„Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” – fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban.

Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada ezen a napon a magyar–osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. „A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek” – fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.

Zárszavában Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt.

Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy „mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre.

Az Európai Unió „évtizedes konszenzusos rendszere” békeidőben ugyan meghozta az eredményeit, de válságban nem működik, ezért „el kell döntenünk, milyen Európát akarunk” – hangoztatta a konferencián hétfőn Szájer József.