A közleményben kifejtették: a magyar kormányt mélységes aggodalommal tölti el és a leghatározottabban elítéli azt „a szélsőséges ideológián alapuló esztelen erőszakot ”, amely az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet iraki katonai előrenyomulásával az általános biztonsági helyzet romlását, valamint a vallási erőszak terjedésével a teljes közel-keleti térség biztonságát, így az iraki keresztény közösségek puszta létét veszélyezteti.
Különösen aggodalomra ad okot annak híre, hogy miután Karakos várost iszlám szélsőségesek foglalták el, a keresztény közösség akár egynegyede is menekülni kényszerült – hangsúlyozták. Úgy fogalmaztak, drámai, hogy a korábban mintegy másfél milliós iraki keresztény közösség lélekszáma az iraki válság 2003-as kirobbanása óta eltelt tíz évben 400 ezerre csökkent, és a jelenlegi helyzet e közösség megmaradását veszélyezteti.
Magyarország álláspontja, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie a védelmükben – emelték ki. Magyarország kiáll Irak területi egysége és szuverenitása mellett, támogatja a szövetségi kormány terrorizmus elleni erőfeszítéseit, valamint alkotmányos hatalmának visszaállítását az IÁ által elfoglalt területeken. Támogat minden olyan megoldást, amely megerősíti Irak területi egységét és garantálja az országban élő valamennyi etnikai és vallási közösség, kiemelten a keresztény közösség létét és jövőjét – hangsúlyozták.
Kifejtették: az iraki helyzetnek nincs pusztán katonai megoldása, a bagdadi kormánynak különbséget kell tennie a terroristák és a jogaikért küzdő szunniták között. A válságot az elmúlt években kiépült demokratikus intézményrendszerre építve kell megoldani, bevonva a szunnita és a kurd közösségeket a hatalomgyakorlásba – magyarázták.
Magyarország üdvözli mind a parlament szunnita elnökének, mind Irak kurd elnökének megválasztását. Remélhetőleg a miniszterelnök megválasztásával Irak elindulhat a politikai stabilizáció útján – vélekedtek. A tárcánál arra is kitértek, hogy Magyarország elismeri a kurd autonóm régiónak a biztonság fenntartásában játszott szerepét, és bízik abban, hogy a kurdisztáni vezetés továbbra is a stabilitást előmozdító erő lesz Irakban.
Az iszlamisták által júniusban lerohant Qaraqosh városából, ami 50 ezer kereszténynek ad otthont, folyamatosan menekülnek az emberek – írta még csütörtökön a BBC brit portál. Egy nemzetközi keresztény szervezet közlésére alapozva arról cikkeztek, hogy több várost is lerohantak az iszlamisták, az országban élő keresztények mintegy harmada már elhagyta otthonát.
Tömegével menekültek el a keresztények Irak egyik legrégebbi keresztény városából is a szélsőséges szunnita fegyveresek halálos fenyegetései miatt, mára alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből Moszulban.
Irak egyébként a legsúlyosabb válságát éli a 2006-os polgárháború óta. Az Iszlám Állam (IÁ) fegyveres csoportjai nagy területeket foglaltak el az ország nyugati és északi részén, többek között Moszult, Irak második legnagyobb városát is, amely júniusban esett el. Az IÁ egységei ezeket követően elfoglalták Zumar kurd várost, valamint két szomszédos kőolaj-lelőhelyet. Legutoljára pedig a szíriai határtól 50 kilométerre fekvő Szindzsar városát.
