Úgy tudjuk, a júniusban felvett helyszíni bizonyítás nem tudta kizárni azt, hogy a felvidéki nő vétkessége mellett az áldozatokat szállító Fiat sofőrjének magatartása is hozzájárult a tragikus végkifejlethez. Emellett a terhelt BMW-jének sebességét óránkénti 165 kilométer körülire tetette, ami szintén megegyezik a nem jogerős határozatban foglaltakkal.
A Bors tegnap azt írta: a szakvéleményből kiderül, hogy Rezesová és a későbbi áldozatok autója a baleset előtt nem került kapcsolatba egymással. Az a tanú, aki elmondása szerint látta, amint a terhelt „levillogja” a Fiat Puntót, valótlant állított. A Gödöllői Járásbíróság többször figyelmeztette a kamionsofőrt a hamis tanúzás következményeire (szabadságvesztéssel sújtható az, aki büntetőügyben az igazat elhallgatja vagy elferdíti), ám a férfi ragaszkodott hozzá, hogy Rezesovát látta.
Az ügyészség erre alapozva halmazatban a kettőnél több ember halálát okozó ittas járművezetés mellett közúti veszélyeztetés miatt is a terhelt elítélését követelte. A büntetőtanács végül azzal mentette ki a tehergépjármű vezetőjét, hogy bizonyára egy olyan közúti veszélyeztetést látott, amit a vádlottéval megegyező típusú BMW terepjáró egy, a sértettekéhez hasonló Fiat Puntóval szemben valósított meg. Említésre méltó, hogy a védelem által korábban felkért szakértőt a részrehajlás gyanúja miatt zárták ki a fellebbviteli eljárásból. Melegh Gábort ugyanis az elhunytak hozzátartozói kérték fel először, nekik azonban összeférhetetlenségre hivatkozva nemet mondott, míg Rezesováéknak igent.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
