A házak a 21. században sem voltak élhetőbbek, komfortosabbak, mint megépítésükkor – áll a sajtóanyagban. Mint írták, ugyan az 1980-as évek végére a Dzsumbuj lakásainak a fele megüresedett, még ebben az időben megindult egy erős betelepedési folyamat, amelyet „a húsz évig regnáló előző polgármester nem volt képes megakadályozni”.
A sajtóanyag szerint a betelepülők vidéki, elszegényedett, főként roma családok voltak, akik a jobb élet reményében költöztek önkényes lakásfoglalóként az elhagyott lakásokba. „A szegregáció, a szinte élhetetlen környezet és a munkanélküliség magas aránya miatt azonban a Dzsumbuj a bűnözés, az alkoholizmus és a drogfogyasztás ferencvárosi melegágyává vált, amelyet nemhogy éjszaka, de fényes nappal is tanácsosabb volt elkerülni” – áll a dokumentumban.
A sajtóanyag szerint Bácskai János feltett szándéka, hogy a következő ciklus végéig megoldja egy másik telep, a Kén utcai Kisdzsumbuj és az ott élők helyzetét.
