„Féreg”, „hazaáruló”, „tolvaj”, „pszichopata” – elérhető a médiahatóság podcastsorozatának új epizódja

A sértegetés ára címmel elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastsorozatának új epizódja.

illusztráció Forrás: Shutterstock

A közügyekben megszólalóknak még a szélsőséges bírálatot is tűrniük kell, de a gyakorlatban nem mindig könnyű eldönteni, hogy ki minősül közszereplőnek, mi számít közügynek és melyik az a vélemény, amelyikre már nem terjed ki a szólásszabadság védelme – részletezik. 

Ebben a kérdésben segít eligazodni az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastsorozatának új epizódja Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Péntek Zoltán ügyvéd részvételével – közölték.

„Féreg”, „hazaáruló”, „tolvaj”, „pszichopata” – így címkéznek a közéletben, sőt a gyalázkodások többsége nem is tűri a nyomdafestéket – mutattak rá, megjegyezve, „igaz, ma már elsősorban nem a hagyományos sajtóban vagy médiában becsmérlik egymást az emberek, hanem a közösségimédia-oldalakon, amelyek bárkinek megszólalási felületet biztosítanak ingyen és szerkesztői felelősség nélkül.”

Kiemelték, mivel a közügyek szabad megvitatása a demokrácia sarokköve, az ilyen megszólalások a szólásszabadság kiemelt védelmét élvezik. A közérdekű kérdések taglalásakor tehát az erősebb kifejezések használata is megengedett, a közszereplőknek, közügyekben megszólalóknak még a sarkosan megfogalmazott véleményeket is tűrniük kell.

Ilyenkor a jó hírnévhez és a becsülethez való jog visszahúzódik – de meddig kell elviselnie a sértegetést annak, aki közügyben véleményt nyilvánít? Hol a határ közügy és magánügy, közszereplő és magánember, becsmérlés és véleménynyilvánítás között, és kaphat-e védelmet a szélsőséges bírálattal szemben az, aki önként tárja nyilvánosság elé a magánélete részleteit? Közszereplővé válik-e bárki pusztán attól, hogy magát így jelöli a közösségi médiában, és közszereplők-e a celebek vagy az influenszerek? – tették fel a kérdéseket.

A jó hírnév, a becsület, a magánélet és a szólásszabadság kapcsolódásait vizsgáló adásban Koltay András azt mondta, 

meggyőződésem, hogy az influenszerek közéleti szereplők. Azért, mert nemcsak alkalmasak a közvélemény befolyásolására, hanem kifejezetten ez is a céljuk.

„Megítélésem szerint helyes, hogy Magyarországon a jogrendszer abba az irányba indult el, hogy a közügyek vitáiban széles körű szólásszabadság érvényesül” – hangsúlyozta az NMHH elnöke.

Péntek Zoltán ügyvéd a médiatér átalakulására reflektálva azt mondta, hogy a kereskedelmi tévékben lehetett először a nyilvánosságban látni megbotránkoztató, morális pánikot okozó jeleneteket. Ezek mára már átkerültek az internetre. 

Tehát aki ilyen tartalmat keres, az az interneten könnyűszerrel megtalálja, és ez egy kicsit kihúzta a szőnyeget a televíziók alól

– fejtegette. Mindkét megszólaló szerint fontos kérdés, hogy be lehet-e árazni a jogsértő véleményeket, azaz elég szigorúak-e azok a jogszabályok, amelyek a hírnév, a becsület, a magánélet és az emberi méltóság megsértését szankcionálják. Vajon van-e elrettentő ereje a bíróságok által megítélt sérelemdíjnak és a médiahatóság részéről kiszabott bírságnak? Alkalmasak-e egyáltalán ezek a jogi eszközök arra, hogy helyreállítsák a megsértett jó hírnevet, az emberi méltóságot vagy visszatartsanak bárkit is az ilyen jogsértésektől? – a közlemény szerint ezekre a kérdésekre is választ ad a legújabb epizód.

Az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastsorozata – a korábbiakhoz hasonlóan – elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube- , Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján. A sorozat műsorvezetője Exterde Tibor.