– Van esély az összehangolásra?
– Törekvés van, de nem egyszerű a helyzet. Ennek ellenére előfordulnak sikerek: ha a támadó nem volt elég okos – nyomokat hagyott maga után –, és európai, akkor előfordulhat, hogy összehangoltan felderítik, és az elkövető ellen eljárás indul. Más szervezetek mellett a különböző országokban több területen működő Cyber Emergecy Response Teamek tudnak talán legjobban ilyen incidenseket kezelni. Ezek célja, hogy az egyes országok kapcsolatot tartsanak egymással, és megpróbáljanak információt cserélni, együttműködni a bűnüldöző szervekkel, tehát a bűnözők ne számítsanak semmi jóra.
– Tud példát említeni nemzetközi támadásra?
– A legjobb példa a kéretlen reklámlevelekben hirdetett gyógyszerek esete, itt szinte mindig több ország érintett. Félegyházi Márk kollégám korábbi csapatával megvizsgálta, hogy mi történik a kéretlen reklámok fogadásától kezdve: hol van a megrendeléshez használt kiszolgáló, vagy például hogyan jut el a pénz a bűnözők által használt bankokba. Arra jutottak, hogy általában több ország is érintett: az egyik országban gyártott gyógyszert egy másik országban lévő weboldalon rendelték meg, egy harmadik országból küldték ki, a pénzt elfogadó bank pedig egy negyedikben volt. Rájöttek, hogy a folyamatot leginkább a pénzintézeteknél lehetne megfogni: az általuk vizsgált üzletek esetében csupán néhány banknál csoportosult az összes pénz, noha több különböző támadó volt.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
