A főleg légzsákokat gyártó multinacionális vállalat Miskolcon épít gyárat; az üzem ünnepélyes alapkőletételén márciusban Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a borsodi megyeszékhelyen. A beruházás idővel ezer embernek ad majd munkát. „A miskolci üzem a 81 éves múltra visszatekintő, a világ 20 országában 44 ezer embernek munkát adó Takata történetének legnagyobb volumenű beruházása” – emelte ki Szijjártó Péter.
A parlamenti államtitkár kijelentette: a miskolci beruházás a kormány keleti nyitás stratégiájának újabb sikere. Az új üzem esetében nem egyszerű összeszerelésről, hanem a teljes gyártófolyamat Magyarországra telepítéséről van szó. Az új gyár energiaellátását geotermikus energiával fogják megoldani – tette hozzá. Kijelentette: Magyarország az európai járműipar egyik fellegvára lett. Az autóipari cégek 137 ezer embernek adnak munkát; a feldolgozóipari kibocsátás 28 százalékát és a teljes magyar export 21 százalékát az autóipari szektor adja – sorolta.
Orbán Viktor miniszterelnök és Stefan Stocker, a Takata elnök-igazgatója tavaly novemberben jelentette be a Parlamentben, hogy a japán székhelyű járműipari beszállítóvállalat gyárat épít Miskolcon, és ezzel ezer új munkahelyet hoz létre. A kormányfő szerint jó döntés volt, hogy Magyarország nagy hangsúlyt helyezett gazdaságszerkezetében a járműiparra, így ugyanis hosszú évekre garantált a gazdaság bővülése. Orbán Viktor akkor hangsúlyozta, hogy a Mercedes–Benz óta ez a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon. A helyszínválasztás azt üzeni, hogy Miskolcnak és a régiónak van jövője – mondta.
Gépgyártó üzemet épített Miskolcon a német Gustav Wolf GmbH cégcsoport, a mintegy 140 millió forintos beruházást szerdán adták át a város mechatronikai ipari parkjában, a társaságnak ez már a második gyára itt.
Szijjártó Péter kiemelte, a Takatával aláírt megállapodás a stratégiai együttműködések sorában immár az ötvenedik. Mint elmondta, a magyar belpolitikában érték kritikák a stratégiai megállapodások rendszerét, de ezek alaptalanok, mert ezek az együttműködési megállapodások hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Rámutatott, igaz, hogy a stratégiai megállapodások egy-egy külföldi nagyvállalat és a kormány között köttetnek meg, de legalább annyira szólnak a magyar kis- és középvállalatokról; ezek ugyanis bekapcsolódhatnak a Magyarországon beruházó multinacionális cégek beszállítói láncába.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy ő legyen Európa termelési központja. „Ezt a célt egy újabbal egészíti ki: legyünk mi egy kutatás-fejlesztési és innovációs központ” – mondta. A Takata idén árbevételének 4,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre – jegyezte meg.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere kijelentette: a borsodi megyeszékhely a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztese volt, de az elmúlt négy év egyik legnagyobb nyertese lett – bírja a kormány támogatását. Hangsúlyozta, hogy a japán cég beruházása nem valósult volna meg, ha nem lenne meg a város iránt a kormány bizalma.
Stefan Stocker, a Takata vállalatcsoport elnöke mérföldkőnek nevezte a stratégiai megállapodást, amely, mint mondta, megnyitja az utat a magyar kormány és a japán cég közötti további együttműködés előtt a kutatás-fejlesztés területén.
