Azt tettük, amit minden szabadságszerető nép tett

Magyarország 1989 augusztusában azt tette, amit tennie kellett, amit minden szabadságot szerető népnek tennie kell.

VZ
2014. 09. 05. 22:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország 1989 augusztusában azt tette, amit tennie kellett, amit minden szabadságot szerető népnek tennie kell – mondta a Páneurópai Piknik szervezőire, valamint a keletnémeteket segítő családokra, egyházakra utalva.

Így „a nagyhatalmak közötti politikai játszmák mellett végre a hétköznapi emberek is a történelem alakítóivá válhattak” – emelte ki Gulyás Gergely az MTI-hez eljuttatott beszéde szerint.

Hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es demokratikus átmenet, a jog útján végbement forradalom és Németország újraegyesítése ma is inspirációt jelent, „azt az üzenetet hordozza, hogy a pillanatnyi, de az adott pillanatban örökkévalónak tűnő kényszerekkel szemben a jogos szabadságvágy, a demokrácia és a nemzeti önrendelkezés győzelmet arathat”.

Az utóbbi 25 év azonban Európa, és különösen „a kommunizmus igája alól felszabadult közép-európai államok – így Magyarország – szempontjából is nem csupán sikereket hozott, hanem nagyon sok nehézséget és csalódottságot is” – tette hozzá.

A vasfüggöny megszűnését nem követte a jóléti különbségek jelentős csökkenése, és az uniós csatlakozásból adódó szabad munkavállalás miatt „Közép- és Kelet-Európa valamennyi állama az elvándorlás, míg az unió nyugati fele a bevándorlás problémájával szembesül”, ami a súlyos demográfiai folyamatokkal együtt „már ma is jól látható etnikai és kulturális konfliktusokat eredményez” – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

Ugyanakkor Európa politikai befolyása is csökkent – fűzte hozzá, rámutatva, hogy „az ukrán válság a legjobb bizonyítéka annak, hogy noha geopolitikai okokból a konfliktus rendezésében az Európai Uniónak kellene döntő szerepet vállalnia, mégis csak követni vagyunk képesek az eseményeket”.

Mindeközben Európa feladta a hagyományos európai értékek jelentős részét, és keresi az önazonosságát – tette hozzá Gulyás Gergely. Kiemelte: „ma magyarként időnként kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy Európa ezen valódi értékeinek vállalása európai kritikákra vezet, ráadásul éppen az európai értékekre hivatkozással”.

A bonni régi városháza dísztermében tartott megemlékezésen köszöntőt mondott Jürgen Nimptsch főpolgármester, Peter Spary, a Német-Magyar Társaság elnöke és Czukor József berlini magyar nagykövet. Ünnepi beszédet mondott Michael Stübgen, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti (Bundestag) képviselője, a Bundestag német-magyar baráti tagozatának elnöke is. A rendezvényen kétszázan vettek részt, a városházi díszterem teljesen megtelt – mondta Gulyás Gergely telefonon az MTI-nek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.