Azt tettük, amit minden szabadságszerető nép tett

Magyarország 1989 augusztusában azt tette, amit tennie kellett, amit minden szabadságot szerető népnek tennie kell.

VZ
2014. 09. 05. 22:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország 1989 augusztusában azt tette, amit tennie kellett, amit minden szabadságot szerető népnek tennie kell – mondta a Páneurópai Piknik szervezőire, valamint a keletnémeteket segítő családokra, egyházakra utalva.

Így „a nagyhatalmak közötti politikai játszmák mellett végre a hétköznapi emberek is a történelem alakítóivá válhattak” – emelte ki Gulyás Gergely az MTI-hez eljuttatott beszéde szerint.

Hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es demokratikus átmenet, a jog útján végbement forradalom és Németország újraegyesítése ma is inspirációt jelent, „azt az üzenetet hordozza, hogy a pillanatnyi, de az adott pillanatban örökkévalónak tűnő kényszerekkel szemben a jogos szabadságvágy, a demokrácia és a nemzeti önrendelkezés győzelmet arathat”.

Az utóbbi 25 év azonban Európa, és különösen „a kommunizmus igája alól felszabadult közép-európai államok – így Magyarország – szempontjából is nem csupán sikereket hozott, hanem nagyon sok nehézséget és csalódottságot is” – tette hozzá.

A vasfüggöny megszűnését nem követte a jóléti különbségek jelentős csökkenése, és az uniós csatlakozásból adódó szabad munkavállalás miatt „Közép- és Kelet-Európa valamennyi állama az elvándorlás, míg az unió nyugati fele a bevándorlás problémájával szembesül”, ami a súlyos demográfiai folyamatokkal együtt „már ma is jól látható etnikai és kulturális konfliktusokat eredményez” – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

Ugyanakkor Európa politikai befolyása is csökkent – fűzte hozzá, rámutatva, hogy „az ukrán válság a legjobb bizonyítéka annak, hogy noha geopolitikai okokból a konfliktus rendezésében az Európai Uniónak kellene döntő szerepet vállalnia, mégis csak követni vagyunk képesek az eseményeket”.

Mindeközben Európa feladta a hagyományos európai értékek jelentős részét, és keresi az önazonosságát – tette hozzá Gulyás Gergely. Kiemelte: „ma magyarként időnként kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy Európa ezen valódi értékeinek vállalása európai kritikákra vezet, ráadásul éppen az európai értékekre hivatkozással”.

A bonni régi városháza dísztermében tartott megemlékezésen köszöntőt mondott Jürgen Nimptsch főpolgármester, Peter Spary, a Német-Magyar Társaság elnöke és Czukor József berlini magyar nagykövet. Ünnepi beszédet mondott Michael Stübgen, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti (Bundestag) képviselője, a Bundestag német-magyar baráti tagozatának elnöke is. A rendezvényen kétszázan vettek részt, a városházi díszterem teljesen megtelt – mondta Gulyás Gergely telefonon az MTI-nek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.