Tarlós István főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az alapdokumentumok nagy részét a Főváros Közgyűlés és a nemzeti fejlesztési miniszter is jóváhagyta. Kifejtette: településfejlesztési és területfejlesztési stratégiáik is vannak. A városfejlesztési koncepció 2030-ig szól, ennek részelemei a 2020-as tervben is körvonalazódnak.
A főpolgármester szavai szerint a településfejlesztési stratégia operatív terveket is magában foglal, egyebek mellett gazdaságfejlesztési, környezeti, közlekedési, társadalmi feladatokat határoz meg, s ennek fontos fejezete a területfejlesztés, amely a középtávú tematikus fejlesztési programokat is tartalmazza.
Tarlós István a három legfontosabb középtávú terv közé sorolta 44 barnamezős, ma már elhagyott, egykori ipari terület kármentesítését, funkciónélküliségének megszüntetését, fejlesztését. Ezen területek között említette az Óbudai Gázgyárat, a Józsefvárosi pályaudvart, Rákosrendezőt, a Cséry-telepet és a kőbányai Gergely-bánya területét. Azt mondta: ezekre szakmailag kidolgozott tervek vannak, költségbecslésekkel.
Második elemként a Duna-partok rendezését nevezte meg, amelyeket három ütemre bontott. Az első rész a Fővám tér és Kossuth tér közötti szakasz, a második a Kossuth tér és a Rákos-patak, a másik pedig a budai oldalon a Clark Ádám tértől az északi városhatárig tart.
A harmadik elem a szociális városrehabilitációra vonatkozik, ebben kap helyet egyebek mellett a panelos lakótelepek felújítása, a hajléktalanprogram folytatása, a közösségépítés és a drogmegelőzés – ismertette a főpolgármester.
Tarlós István kitért arra is: vannak konkrét rövid távú fejlesztési tervek, amelyek nem az alapdokumentumok részei, ilyen például a 3-as metró felújítása, valamint a margitszigeti és állatkerti projektek.
Utalt arra, hogy az egyik főpolgármester-jelölt a kormányt megkerülő közvetlen uniós csatornákról beszélt a 3-as metró felújításával összefüggésben. Úgy fogalmazott: ő is mondhatná, hogy tudja, „hogy a Naomi Campbellt hogy kell egy éjszaka alatt megszelídíteni”, de nem mondja el, mert esetleg valaki megakadályozná. Aki nem tárja fel a forráslehetőséget, az vagy viccel, vagy ellensége a városnak – emelte ki.
A főpolgármester szerint az elkészített alapdokumentumokkal reálisan megcélozhatók az uniós források, és noha belül is nagy a küzdelem ezekért a pénzekért, a főváros tud és akar együttműködni a kormánnyal.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter arról beszélt: a 2010-ben megkezdett út folytatására van szükség ahhoz, hogy Budapest világvárossá váljon. Többször is azt hangoztatta: 2010 óta a kormány és a főváros mindig egy irányba nézett.
A tárcavezető kiemelte, hogy a lezáratlan uniós finanszírozási ciklusban is vannak még tennivalók, s a minisztérium mindent megtesz, hogy „egy forint se maradjon bent” és mindent határidőre be lehessen fejezni. Seszták Miklós megalapozott, realitásokra épülő koncepcióként beszélt a főváros terveiről. Úgy vélte: a főváros fejlődésének egyik csapdája az adósságállomány volt, azonban az állam 217 milliárd forintot átvállalt.
A miniszter szólt arról, hogy a legnagyobb kihívás a közlekedés megszervezése, értékelése szerint azonban Budapest közlekedése a világon mindenütt megállja a helyét. Öt olyan elemet sorolt, amely az élhetőbbé tételt szolgálta: a 4-es metró megépítését, az 1-es villamos meghosszabbítását, a budai fonódó villamosberuházást, a járműállomány megújítását és a P+R parkolók jelentős bővítését. Méltatta a kerékpárútvonalak fejlesztését és a BuBit, vagyis a közösségi kerékpárrendszert is.
A BKV adósságállományát illetően azt mondta: a főváros és a kormány közösen keresi a megoldásokat, s ez záros határidőn belül eredményre vezet. A 3-as metró ügyében személyesen folytat „konstruktív, előremutató” tárgyalásokat Tarlós Istvánnal, s az állam kész garanciát vállalni a beruházásra.
Seszták Miklós méltatta az elővárosi közlekedés fejlesztését is, utalva a BKK-val közösen szervezett Volán-járatokra és az új elővárosi vasúti szerelvényekre.
