A főpolgármester szerint az elkészített alapdokumentumokkal reálisan megcélozhatók az uniós források, és noha belül is nagy a küzdelem ezekért a pénzekért, a főváros tud és akar együttműködni a kormánnyal.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter arról beszélt: a 2010-ben megkezdett út folytatására van szükség ahhoz, hogy Budapest világvárossá váljon. Többször is azt hangoztatta: 2010 óta a kormány és a főváros mindig egy irányba nézett.
A tárcavezető kiemelte, hogy a lezáratlan uniós finanszírozási ciklusban is vannak még tennivalók, s a minisztérium mindent megtesz, hogy „egy forint se maradjon bent” és mindent határidőre be lehessen fejezni. Seszták Miklós megalapozott, realitásokra épülő koncepcióként beszélt a főváros terveiről. Úgy vélte: a főváros fejlődésének egyik csapdája az adósságállomány volt, azonban az állam 217 milliárd forintot átvállalt.
A miniszter szólt arról, hogy a legnagyobb kihívás a közlekedés megszervezése, értékelése szerint azonban Budapest közlekedése a világon mindenütt megállja a helyét. Öt olyan elemet sorolt, amely az élhetőbbé tételt szolgálta: a 4-es metró megépítését, az 1-es villamos meghosszabbítását, a budai fonódó villamosberuházást, a járműállomány megújítását és a P+R parkolók jelentős bővítését. Méltatta a kerékpárútvonalak fejlesztését és a BuBit, vagyis a közösségi kerékpárrendszert is.
A BKV adósságállományát illetően azt mondta: a főváros és a kormány közösen keresi a megoldásokat, s ez záros határidőn belül eredményre vezet. A 3-as metró ügyében személyesen folytat „konstruktív, előremutató” tárgyalásokat Tarlós Istvánnal, s az állam kész garanciát vállalni a beruházásra.
Seszták Miklós méltatta az elővárosi közlekedés fejlesztését is, utalva a BKK-val közösen szervezett Volán-járatokra és az új elővárosi vasúti szerelvényekre.
