Lázár János azt mondta: szakadéknyiak a különbségek a térség települései között. Míg Hódmezővásárhely és Makó az elmúlt években tudott élni a fejlesztési lehetőségekkel, a kistelepüléseken az elvándorlás, a kilátástalanság, az elöregedés nehézségeivel, a megyei átlagot meghaladó szociális kihívásokkal és munkanélküliséggel kell szembenézni.
Balog Zoltán úgy fogalmazott, végre komoly esély kínálkozik arra, hogy átgondolt jövőkép alapján fejlődjön az egyházi és az állami intézmények együttműködése.
A miniszter példaként a köznevelési intézmények fejlesztését említette. A beruházások ott valósulhatnak meg, ahol szükség van rájuk, nem annak alapján születik egy fejlesztés támogatásáról döntés, hogy állami vagy egyházi intézményről van szó – mondta.
A kistelepülésekkel kapcsolatban a politikus kifejtette, több helyen „az utolsó civilizációs végpont” az egyház, hozzátéve, sok helyütt, ahol nincs helyben lakó plébános vagy lelkész, a közösség hanyatlásnak indul. Megemlítette, hogy a falvakban komoly közösségmegtartó feladatot töltenek be a háziorvosok is, akik legalább annyira hozzájárulnak az emberek lelki egészségéhez, mint a testihez.
Balog Zoltán bízik benne, hogy a hittanoktatás az általános iskolákban „az erkölcstannal nemes versenyben” jó pozíciókat tud elérni. Az első évben az érintett szülők 56 százaléka a hittant választotta. Ha a következő években csökken ez az arány, az azt jelenti, nem sikerült az egyházaknak olyan vonzóvá és színvonalassá tenni a hittanoktatást, hogy a szülők vagy a gyerekek azt válasszák.
