A baloldaliaknak Óbudán sincs programjuk

Bús Balázs, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje: Meg kell találnunk a lehető legtöbb egyező pontot a fővárosban.

– Óbuda évtizedekig a „béke szigete” volt. Tarlós István főpolgármester korábban négyszer, ön pedig kétszer nyerte el a polgármesteri tisztséget, most mégis soha nem látott, durva kampányba kezdett a baloldal. Az itt élők vevők erre?
– Szó sincs róla, a látszat ellenére a városrész ma is békés. A képviselő-testületben tizenhat évig a baloldal volt többségben, de nyolc éve fordult a kocka. Most a baloldali kis pártok versenyének köszönhető a durva kampány. Három párt közül is leginkább az egyik új, az Együtt–PM az eddig itt teljesen szokatlan, agresszív, negatív, kimondottan lejárató kampányba kezdett. A Jobbik, a liberálisok, a szocdemek, de még az MSZP sem állt be ebbe a sorba.

– Pedig a nyáron győzelmi jóslatokat hallottunk felőlük. Végül több jelöltjük még a szükséges ajánlásokat sem tudta összegyűjteni.
– Öt körzetben már az induláskor vereséget szenvedtek, egyben pedig egyáltalán nem indulhat baloldali jelölt. Ez mindhárom kis párt szégyene, amit most agresszióval és harsánysággal próbálnak meg feledtetni.

– Mit tud ez ellen tenni?
– Az ilyen magatartással szemben az elmúlt négy, illetve összesen nyolc év teljesítményét tudom felmutatni. Minden évben részletesen beszámolunk a polgároknak arról, mit tettünk, ahogy most a ciklus végén is. Sajnálatos, hogy a Fidesz–KDNP-n kívül egyetlen III. kerületben induló pártnak sincs programja.

– Elégedett az eredményekkel?
– Nagy hangsúlyt helyeztünk a közterületek, a közösségi terek fejlesztésére. Ennek rendelünk alá minden fejlesztést. A rendszerváltozás óta először egy új létesítményt is átadtunk, a kaszásdűlői közösségi házat. Új múzeumot hoztunk létre a Goldberger textilipari gyűjtemény bemutatására. Kialakítottunk egy civil házat Újlakon, nemrég adtuk át az új információs, kulturális, turisztikai irodát a Fő téren, amely koncertteremmel és artmozival bővül majd.

– Még a pestiek is tudják, hogy van a Bécsi úton egy promenád, más fejlesztések viszont kevésbé ismertek.
– Csillaghegyen megújult a Petőfi tér, s országzászlót állítottunk, Békásmegyer-Ófalun rendbe hoztunk egy templomteret. Ez egy önkormányzati telek volt, ahol sokáig autóparkoló működött, s azt, hogy mi legyen itt, milyen legyen, a helyi civilek mondták meg. Emellett bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyek számát, felépítettük a Makovecz Imre tervei alapján készült új, modern, speciális bútorokkal is ellátott, számos pluszszolgáltatást biztosító bölcsődét.

– Még tavaly nyertek támogatást a főváros városrehabilitációs pályázatán, a felsoroltakhoz hasonló tér létrehozására Békásmegyeren. Hozzáláttak már?
– A piac melletti terület rendezéséhez szereztünk forrásokat. Úgy döntöttünk, elsőként egy idősek klubját építünk, a felújítás pedig jövőre kezdődik.

– Az „ellenzéki harsányság” nem kímélte első kampányakciójukat sem, amikor is aláírásokat gyűjtöttek a vásárcsarnok felújítására. Az önkormányzat miért nem lépett eddig?
– Megterveztettük, ám a kivitelezés milliárdos költségeire nem volt, és ma sincs forrásunk, de kormányzati ígéretünk van a támogatásra. Szintén a kerületiek támogatását kérjük a térfigyelő rendszer fejlesztéséhez. Békásmegyert még 2007-ben bekameráztuk, ugyanezt szeretnénk megtenni a Pók utcai, a kaszásdűlői és a belső óbudai lakótelepen, és kiemelt célunk a panelrehabilitáció folytatása is.

– Vannak már konkrét fejlesztési terveik az ötéves ciklusra?
– Igen, a fővárossal közös terveink között szerepel P+R parkolók kialakítása, a Római-part árvízvédelme, a mobil gát megépítése. A Flórián téren valódi közparkot hoznánk létre, és szorgalmazzuk a csillaghegyi strand fejlesztését. A legizgalmasabb feladat, hogy megteremtsük a Hajógyári-sziget, a volt gázgyári területek és a Római-part egységét annak ellenére, hogy előbbi területért a kormány, utóbbi kettőért pedig a főváros felel.

– Milyen egységre gondolt?
– Közösen kell megtervezni mindhárom területen a funkciókat, a hasznosítást. Én leginkább sport- és kulturális fejlesztéseket tudok itt elképzelni. Amennyiben sikerülne összekötni a három, jelenleg még elkülönülő ingatlant, és létrehozunk a Hajógyári-sziget északi része és az egykori gázgyár között egy kerékpáros- és gyaloghidat, azt jelenti, hogy gyakorlatilag a Margit hídtól a Margitszigeten és a Hajógyári-szigeten keresztül a Római-partig a Duna közepén lehet biciklivel vagy gyalog eljutni. Észak-Budának ez akkora lehetőséget jelent, mint a pesti oldalon a múzeumi negyed, illetve a Városliget fejlesztése.

– A települések, a különböző szintű önkormányzatok feladatai jelentősen megváltoztak az elmúlt években. Állami fenntartásba kerültek az iskolák, a kórházak, de a járóbeteg-ellátás – számos településhez hasonlóan – a kerületben is önkormányzati fenntartású maradt.
– Szakrendelőink nem csak megmaradtak, fejlesztettük is azokat. Az előzményekhez tartozik, hogy a Szent Margit-kórházat 2007-től kezdve a Gyurcsány–Bajnai-kormányok szinte lenullázták. A most alkalmatlanság miatt „lelépett” Együtt–PM-es főpolgármester-jelölt Falus Ferenc mindehhez tiszti főorvosként asszisztált. A kórházat leépítették, szervezetileg a Szent János-kórházba olvasztották, s ennek ellensúlyozására kezdtük el a szakrendelőinket fejleszteni. Egynapos sebészetet hoztunk létre, megújítottuk a diagnosztikai parkot. Végül sikerült a Szent Margit-kórház önállóságát visszaállítani, és ebben nagy szerepe volt Tarlós István főpolgármesternek. A fővárossal közösen egyébként folyamatosan támogatjuk az egészségügyi fejlesztéseket: megújult a kardiológia és a napokban a terhesgondozás is. Most a kórház és a szakrendelők legoptimálisabb együttműködési formáin gondolkodunk a minél jobb ellátás érdekében.

– Október 12-e után viszont már nem mutogathatnak a kerületek és a főváros egymásra, ha baj van. A főpolgármester, néhány, kompenzációs pártlistán bejutó képviselő és mind a huszonhárom kerületi polgármester tagja lesz a Fővárosi Közgyűlésnek. Készül az új szerepre is?
– Nekem a fővárosban is elsősorban az óbudaiak érdekeit kell képviselnem. Ehhez azonban a lehető legtöbb egyező pontot meg kell keressük a fővárossal és polgármestertársaimmal együtt. A gyakorlatban ki nem próbálva, de mégis jónak tartom ezt az új struktúrát, mert huszonnégy év elteltével végre megteremti a hivatalos együttműködést Budapest és városrészei között. A Demszky-korszakban szinte szóba sem álltak velünk, most, az ebben a ciklusban megalakított Budapesti Önkormányzatok Szövetsége „beül” a Fővárosi Közgyűlésbe. Tarlós Istvánt pedig kerületi polgármesterként és főpolgármesterként is úgy ismertem meg, mint aki az eltérő érdekeket is jól össze tudja hangolni.