Nem önti el többé a Római-partot az árvíz

Megkapta a főváros a környezetvédelmi engedélyt a római-parti védőgátrendszerre, húsz évi ígérgetés után indulhat az építkezés.

VZ
2014. 03. 07. 16:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István elmondta, ha a vízügyi főhatóság is a part menti változatot látja szakmailag indokoltnak, akkor értékes előrelépés a természetvédelmi felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély.

Emlékeztetett, hogy az ügyet érő támadások miatt az első számú vízügyi főhatósághoz fordult, kérve, hozzon szakmai állásfoglalást arról: a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon vagy a Duna-parti nyomvonalon tartják indokoltnak a védmű megépítését. „Azt fogjuk mértékadónak tekinteni, amit a főhatóság leír az állásfoglalásában\" – jelentette ki.

Tarlós István a védmű ügye kapcsán hangsúlyozta: semmi más szándékuk nincs, mint a csillaghegyi öblözet árvízi védelme. „A tavalyi árvíz és az árvizekre vonatkozó prognózisok nem engedik meg a politikai polémiát ebben a kérdésben” – fogalmazott.

 

 

Tarlós István kiemelte, a védműre szükség van. Húsz éven keresztül ezt mindenki ígérte, Demszky Gábor volt főpolgármester, Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, de nem történt semmi – mondta a főpolgármester. Feltételezése szerint az ügyben az a politika: „amit Demszkyék húsz évig nem csináltak meg, most nehogy Orbán meg Tarlós megcsinálja”.

Tarlós István szólt arról is, hogy véleménye szerint heteken belül elkészülhet az általa kért szakmai állásfoglalás. A főpolgármester személyesen kereste meg Molnár Bélát, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatóját, a Fővárosi Önkormányzat pedig írásban március 5-én fordult a hatósághoz a római-parti védmű végleges nyomvonala ügyében.

Elérkeztünk a teherbírás határaihoz: a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén komoly katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derült ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmányából, amelyről a Magyar Nemzet hétfőn számolt be. A munkára Tarlós István kérte fel a társaságot a Duna 2013. júniusi – az 1838-ban a várost elpusztító jeges ár után a második legnagyobb – vízemelkedését követően.

Mint ismert, egy friss kutatás szerint a század közepére már tízévenként előfordulhat Európában olyan szélsőséges árvíz, mint tavaly a Dunán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.