Nem önti el többé a Római-partot az árvíz

Megkapta a főváros a környezetvédelmi engedélyt a római-parti védőgátrendszerre, húsz évi ígérgetés után indulhat az építkezés.

VZ
2014. 03. 07. 16:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István elmondta, ha a vízügyi főhatóság is a part menti változatot látja szakmailag indokoltnak, akkor értékes előrelépés a természetvédelmi felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély.

Emlékeztetett, hogy az ügyet érő támadások miatt az első számú vízügyi főhatósághoz fordult, kérve, hozzon szakmai állásfoglalást arról: a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon vagy a Duna-parti nyomvonalon tartják indokoltnak a védmű megépítését. „Azt fogjuk mértékadónak tekinteni, amit a főhatóság leír az állásfoglalásában" – jelentette ki.

Tarlós István a védmű ügye kapcsán hangsúlyozta: semmi más szándékuk nincs, mint a csillaghegyi öblözet árvízi védelme. „A tavalyi árvíz és az árvizekre vonatkozó prognózisok nem engedik meg a politikai polémiát ebben a kérdésben” – fogalmazott.

 

 

Tarlós István kiemelte, a védműre szükség van. Húsz éven keresztül ezt mindenki ígérte, Demszky Gábor volt főpolgármester, Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, de nem történt semmi – mondta a főpolgármester. Feltételezése szerint az ügyben az a politika: „amit Demszkyék húsz évig nem csináltak meg, most nehogy Orbán meg Tarlós megcsinálja”.

Tarlós István szólt arról is, hogy véleménye szerint heteken belül elkészülhet az általa kért szakmai állásfoglalás. A főpolgármester személyesen kereste meg Molnár Bélát, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatóját, a Fővárosi Önkormányzat pedig írásban március 5-én fordult a hatósághoz a római-parti védmű végleges nyomvonala ügyében.

Elérkeztünk a teherbírás határaihoz: a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén komoly katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derült ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmányából, amelyről a Magyar Nemzet hétfőn számolt be. A munkára Tarlós István kérte fel a társaságot a Duna 2013. júniusi – az 1838-ban a várost elpusztító jeges ár után a második legnagyobb – vízemelkedését követően.

Mint ismert, egy friss kutatás szerint a század közepére már tízévenként előfordulhat Európában olyan szélsőséges árvíz, mint tavaly a Dunán.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.